Kecskemét blog

Kecskemét, azaz a Hírős város blogja. Kecskemétről, kecskemétieknek, kecskemétiektől.

Mi történik Kecskeméten.hu? Kecskeméten.hu Városi információs és programajánló portál.

Olvashatsz céljainkról, illetve
elérhetőek vagyunk a kecskemetblog@index.hu címen. Jöhet bármi, ami a várossal kapcsolatos.
Kecskemétblog az iwiwen

Friss, rövid hírek

Szólj hozzá Te is!

Ajánlatunk

Kecskeméti képek

Copyright

Az oldal tartalmának, részeinek utánközlése csak a forrás jól látható megjelölésével lehetséges.

A Kecskemét blogra linkelni bármikor és bármilyen mennyiségben szabad :)

Nagyapáink naplójából 4. - Palotás sugárút 1/2.

gyuszi91 2011.07.14. 22:38

Hosszas szünet és várakozás után örömmel jelenthetjük, hogy folytatjuk várostörténeti cikksorozatunkat!  A szerkesztőség garantálja, hogy olvasóink itt és hírportálunkon, a www.kecskemeten.hu oldalon továbbra is színvonalas és ritkán fellelhető helytörténeti anyagot láthatnak és olvashatnak!

Milyen egy mozgó színház? Hova akarják vinni a vasútállomást és vajon milyen tornyot tervezett nekünk a szecesszió mestere? Máris kiderül...

Történelmi visszatekintéseink negyedik részében a városfejlesztési aktualitásokhoz kapcsolódva a Rákóczi út történetét vesszük górcső alá, ezúttal két részben! Szokásunkhoz híven, most is egy kicsit másképp, mint mások...

   "Palotás sugárút"

Manapság a palota szó hallatára jóllehet Disney emblematikus kastélysziluettje jut eszünkbe, ám ez 100-120 éve Kecskeméten még nem így volt. A lakosság jelentős hányada földszintes, zárt lakóházakban élt, így a környezettől eltérő, gazdagon díszített, többszintes épületeket méltán nevezték palotáknak.                                  1908 körül (A szerkesztő gyűjteményéből)

A kiegyezést (1867) követő gyors gazdasági fejlődés, stabil anyagi háttér és az előrelátó városvezetés (köztük  Lestár Péter és Kada Elek polgármester) biztosította a több évtizedig tartó fejlődést, melynek eredménye - többek között - a mai formájában látható főtér, a Rákóczi út és annak palotái.

   Kellett ez nekünk?

A Temető-nagy utca a 19. század végén (Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét Anno)

De még mennyire! A sugárút helyén egykor két utca, a Temető-nagy és Temető-kis utca kacskaringózott, mely a nagy esők alkalmával térdig érő dagonyává, aszály idején sivataggá változott, így a vasútállomás és a piactér személy- és a teherforgalmát sokszor akadályozta. Lestár Péter polgármester (1880-1896) az akkori állomás bővítésének tárgyalása során, 1883-ban jelölte ki a két említett utca helyén a 42 méter széles és fél kilométer hosszú út nyomvonalát abbóli meggyőződéséből, hogy az új pályaudvar annak tengelyében lesz. Az impozáns látvány mellett, így egyenes út vezetett volna a vásártérről, illetve piactérről a pályaudvarra. A vasúttársaság végül csak kibővítette a vasútállomást és nem épített újat.

Lestár halála után Kada Elek   polgármester (1896-1913) folytatta elődje városépítő tevékenységét. A kivitelezés során így szükségessé vált a két utca által közrefogott 40 lakóház lebontása.

A munkálatokkal egy időben, 1902-re felépült Márkus Géza tervei alapján a város és egyben a Rákóczi út első bérháza, a szecessziós Cifrapalota. Sajnálatos módon az eredetileg saroktornyos, ennél is gazdagabban díszített épület terveit, pénzügyi gondok miatt át kellett dolgozni. Ennek eredményét láthatjuk ma is. Míg a földszinten különböző üzletek, addig az első emeleten a Kerekeskedelmi Kaszinó működött. A legfelsőbb szinten kaptak helyet a lakások, ezért is található az épületben két lépcsőház. (Képek a szerkesztő gyűjteményéből)

Az új, sárga keramit burkolattal ellátott, középen dupla fasoros sugárutat végül 1903-ban nyitották meg. A városvezetés többféle adó- és részletfizetési kedvezménnyel próbálta ösztönözni a beruházásokat, melynek meg is lett az eredménye; Wagner Gyula építész tervei alapján 1904-ben felépült az eklektikus, vagyis kevert stílusú, hatalmas, kétkupolás Törvényszéki palota, melyet hamarosan elkezdődő felújítása után ismét régi pompájában láthatunk.

(Képeslapok a szerkesztő gyűjteményéből)

Az építkezések nem álltak le. Még ugyanebben az évben megkezdte működését a Leszámítoló Bank, mely szervesen kapcsolódik a Zsinagóga épületéhez. Az épület részben ma is bankként funkcionál; itt fogadja ügyfeleit az UniCredit Bank egyik fiókja.

 

 

„Ez a kecskeméti Rákóczi út a legszebb útvonal az egész országban. Az ember megérzi, hogy alföld ez. Nagy városépítő volt, aki kiszabta. A puszták levegője, a rónák szele söpri. Itt nagyot lehet lélegezni.”

 

 Móricz Zsigmond

 

                                                                      A város okmányirodája, de az egykori Helvécia ÁG üzlete, a Hírös Étterem és borozó, valamint az MTA regionális központja valójában két, egymáshoz szervesen kapcsolódó gyönyörű, szecessziós épületben foglal helyet. Reméljük ezek restaurálása is hamarosan elkezdődik. Tervezői Jánszky Béla és Szivessy Tibor, illetve meg kell említeni Iványi Grünwald Béla nevét, kinek az sarki épületet egykor díszítő művészi freskói sajnos az évek során elpusztultak.  Az épületpár ünnepélyes átadása idején már itt működött a Gazdasági Egyesület és az Úri Kaszinó. Érdekesség, hogy ezen a helyen adta első vidéki koncertjét Bartók Béla, de Kosztolányi Dezső is tartott itt irodalmi előadást. A 70-es években itt kapott helyet a Hazafias Népfront elnöksége és a Megyei Művelődési Központ is.

   "Építessék mozgóképházat..."

1913 novemberében megnyitotta kapuit a vidék akkor (talán első?) és legnagyobb filmszínháza, a Városi Mozi. Az Ecker József tervezte neoklasszicista épületben élvezhették a kecskemétiek az újdonságnak számító, többfelvonásos némafilmeket. Érdekesség, hogy Sándor István polgármester (1913-1919) jóvoltából, a filléres moziból befolyt bevételekből tudták finanszírózni a Kecskeméti Athletikai Club első versenypályáját.

Vajon milyen filmeket nézhettek elődeink? Ezt most Olvasóink is szemügyre vehetik egy 1915-ös moziműsorból!

(Képek, újságcikkek a szerkesztő gyűjteményéből)

Az 1910-es évek végére gyakorlatilag beépült a sugárút szinte teljes déli oldala, ellenben a szemben lévő földszintes házsorok látványa miatt csak részben érvényesült a környék városias jellege. A további nagyszabású lakásépítésre még évtizedeket kellett várni. Többek között ezzel a témával fog folgalkozni a következő rész!

A hangosfilm ügye. Kecskeméti Közlöny 1930. március 11.

   "Madárka, madárka..."

Nem hagyhatunk szó nélkül egy-két fontosabb eseményt, így meg kell említenünk az 1909 nyarán, Kecskeméten megrendezett Országos Dalosversenyt. Az ünnepség idejére a Rákóczi úton felépült az úgynevezett dalcsarnok, melynek hatalmas méretét leginkább a képekkel tudjuk hangsúlyozni:

 

 

 

 

 

(Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno...)

  "Aranyos Eozin"

Kada Elek polgármesternek további tervei voltak a Rákóczi úttal. 1908-ban a városvezetés elhatározta, hogy saját vízművet építtet, ehhez ugye szükséges volt egy víztorony. Kada ezt a tornyot egyben a város díszítésére is szánta, így a tervezéssel a városháza építészét, Lechner Ödönt bízták meg.

(Forrás: Bács-Kiskun Megyei Levéltár)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Két grandiózus terv is született az új víztoronyra, ami szecessziós stílusával, monumentalitásával már-már a városházával vetekedett...

Olvasóink egy 52 méter magas vasbeton, eozinmázzal bevont boglyakupolás építményt képzeljenek el, melyet a Cifrapalotánál is több pirogránit lapburkolat díszített volna. A víztoronyhoz szervesen kapcsolódik egy Rákóczi-lovasszobor, mely talapzatával együtt 7 méter magasságban mutat a városközpont irányába.

A hatalmas költségekkel járó építkezést még tudta volna finanszírozni a város, ám az 1911  nyarán bekövetkezett földrengés és az első világháború pluszköltségei rengeteg pénzt emésztettek fel, így ezt a kis luxust sem engedhették már meg. 1913-ban először a víztornyot megálmodó Kada Elek polgármester, majd rá egy évre a tervező Lechner Ödön is elhunyt. A víztorony minden bizonnyal a város egyik jelképévé válhatott volna...

El tudnánk ezt ma képzelni tervezett helyén, a Rákóczi út vasútpark felőli végén?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyszabású rendezési terv a 2. vh. előtt (Entz-Genthon-Szappanos: Kecskemét)

A két világháború közötti időszakban a városvezetés ismét felkarolta a vasútállomás 40 éve megoldatlan átköltöztetését, így új rendezési terveket készítetett. A probléma részben az volt, hogy az átmenő forgalmat többnyire a Nagykőrösi utca bonyolította le, holott a Rákóczi út kellő kapacitással rendelkezett e feladat ellátására.

A sors iróniája, hogy ezeket a terveket a mai napig nem sikerült a gyakorlatba átvinni...  /Ám a mostani közlekedésfejlesztési projektek keretében több mint 100 év után szinte biztosra vehető, hogy felépül az új pályaudvar a Rákóczi út végén. A szerk./

Hamarosan folytatjuk...

Kerekes Gyula



Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: vasút építészet felújítás városi mozi

1 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

A bejegyzés trackback címe:

http://kecskemet.blog.hu/api/trackback/id/tr713061384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gratulálink az alapos és érdekes írásokhoz.
Érthető módon elfogultak vagyunk a Rákóczi úttal kapcsolatban, hiszen a 30. sz. alatt található az említett éttermünk (www.diohej.hu - ra mi is feltöltöttük az éttermünk történetéből eddig megtalált dokumentumokat)
Várjuk a folytatást és köszönet a szerzőnek!
Ja, és milyen érdekes lenne egy országos ddalversennyel megnyitni a megújult Rákóczi (palotás) utcát