Kecskemét blog

Kecskemét, azaz a Hírős város blogja. Kecskemétről, kecskemétieknek, kecskemétiektől.

Mi történik Kecskeméten.hu? Kecskeméten.hu Városi információs és programajánló portál.

Olvashatsz céljainkról, illetve
elérhetőek vagyunk a kecskemetblog@index.hu címen. Jöhet bármi, ami a várossal kapcsolatos.
Kecskemétblog az iwiwen

Friss, rövid hírek

Szólj hozzá Te is!

Ajánlatunk

Kecskeméti képek

Copyright

Az oldal tartalmának, részeinek utánközlése csak a forrás jól látható megjelölésével lehetséges.

A Kecskemét blogra linkelni bármikor és bármilyen mennyiségben szabad :)

Városfejlesztési ötletbörze 1. - Egy élhetőbb Deák tér

gyuszi91 2014.02.11. 00:50

I.   Az előzmények

A tér egy mesterségesen létrehozott terület, ahol korábban a hagyományos mezővárosi beépítés volt jellemző. A Petőfi Sándor utca elődjének tekinthető Gáspár András utca sajátos vonalvezetése és annak balesetveszélyes szakaszai inspirálóan hatottak a kecskemétiekre; a népnyelv a II. világháborút követően Don-kanyarnak nevezte el az említett útszakaszt. Első ízben Kada Elek városépítő polgármesterünk kívánta szabályozni az akkor még Vásári-nagy utcát az 1900-as évek elején. Itt kívánta létrehozni a Rákóczi úttal megegyező vonalvezetésű második sugárutat, természetesen mindezt villamosvonallal kiegészítve. Kada polgármester álma papíron maradt, hiszen a földrengés, majd a világháború okozta nehéz gazdasági helyzet nem tette lehetővé a terület szabályozását.

A ’60-as években a város megyeszékhelyi rangját jól tükröző, korszerű intézményrendszer kialakítása vált szükségszerűvé. Az 1962-es Területrendezési Tervben is lefektetett elképzelések alapján a Nagytemplom mögötti területet jelölték ki egy új városközpont létrehozására. A "Don-kanyar" és környékének felszámolásával, majd a Gáspár András utca megnyitásával gyakorlatilag létrejött a mai Deák tér, melyet az elkövetkező években - 1975-ig bezárólag - szisztematikusan körbeépítettek.

Donkanyar.jpg

Május1.jpg

               „Don-kanyar” - 1960-as évek                 Május 1. tér - 1980-as évek (Tóth Sándor felvételei)

II.   A mai állapotok

A 2000-es évek elején – a Malom Központ építésével egy időben – a teret modernizálták, a forgalmi rend megváltozott. Új zöldfelülettel, a főtérivel megegyező díszburkolattal és egy körforgalommal bővült a környék. Az átépítést követően hamar ráeszméltünk, hogy sem a tér elrendezése sem az új körforgalom nem felel meg az igényeknek. A Malom Központ mögötti kiskörúti szakasz gépjárműforgalmát nehezen tudta lebonyolítani a szűkre szabott körforgalom, azt viszonylag hamar átépítették. Ez ma a belváros egyik legforgalmasabb csomópontja - mind közúti, mind gyalogos forgalom tekintetében – mely jelen állapotában fokozottan balesetveszélyes hely. Autóval, illetve busszal közlekedők esetében a körforgalom zebráinál állandósult az idegőrlő torlódás és araszolás, a gyalogosan közlekedők pedig retteghetnek amint a 4 sávos körforgalmat keresztező gyalogátkelőre lépnek.

A tér díszburkolattal ellátott sétányai és teresedései alapvető tervezési hibák jeleit viselik magukon. A jelenlegi térrendezés figyelmen kívül hagyja a térfalaknál kialakult gyalogosforgalmat, azt felesleges sétányokkal próbálja helyettesíteni, ezzel elszigetelve saját magát. A keresztirányú gyalogosforgalom jelentős, ám az előző "rendszerből" örökölt, nevetséges helyen lévő gyalogátkelőhely a parkoló autók mögül ki-kiugráló gyalogosokat idézi elő, mely állandó balesetforrást jelent. A kecskemétiek már a frissen átépített téren is – teljesen logikusan – jól láthatóan kitaposták maguknak a zöldfelületből azokat az útvonalakat, melyeken keresztül a legegyszerűbben eljutnak A-ból B pontba.

Deák.jpg

Az új Deák tér 2004-ben (forrás: Petőfi Népe - városfejlesztési melléklet)

III.   Orvosság?

A fentiekből okulva, illetve a városfejlesztési előirányzatokhoz igazodva a tér és közvetlen környezetének átépítését javaslom. A beavatkozások előfeltétele a belvárosi Tűzoltólaktanya elköltöztetése és a területén létrejövő (Integrált Városfejlesztési Stratégiában jelölt) új kereskedelmi létesítmény várható forgalmának figyelembe vétele! A laktanya régóta tervezett költözését követően felszámolásra kerülhet az egykor kiskörúti szakasszá is minősített bevezető út, hiszen az átmenő forgalom itt már évek óta nem indokolt. Időszerű lépés ez a történelmi belváros védelme és a gyalogosforgalom térhódítása érdekében.

A megszűnő parkolósávról sem szabad megfeledkezni; nagy kapacitású mélygarázzsal kell pótolni a megszűnő férőhelyeket. Megfelelő helyszín választása esetében ugyanezen mélygarázs válhatja ki a Városháza mögötti, a volt Domus és az egykori Pártház és Megyei Tanács jelenlegi felszíni parkolóit is. A tér, a szinte minden irányból érkező gyalogosforgalom jelentős gócpontja, nem érdemes a forgalmas járdaszakaszok helyettesítésén gondolkodni.

Deáktér02.jpg

Az átépítés által érintett területek. (forrás: Google Térkép)

IV.   Alternatívákról röviden:

1.   A főtér mintájára (és a zöldfelületek rovására) a szilárd burkolat előnyben részesítése, a városrész modern arculatához igazodó, a hagyományostól eltérő formavilágú, zöld- és vízfelületek kialakítása korlátozott mennyiségben. Ennek városképi (városközponti) szerepe jelentősebb, fenntartása gazdaságosabb, de kialakítása költségesebb és érthető módon jelentős lakossági ellenállásba ütközhet.

Minneapolis.jpg

Minneapolis – Federal Courthouse Plaza. Vízcsepp alakú, fűvel borított dombok rendszere, alatta mélygarázs (forrás: http://tarsas2010.blog.hu/)

2.      A Deák tér teljes körű (vízfelülettel, szobrokkal, sporteszközökkel, játszótérrel, sétányokkal stb. övezett) parkosítása. Egy sajátos megoldás keretében a lakosság segítségét kérhetjük a mára jól kialakult – részben kitaposott - közlekedési útvonalak pontos meghatározásában. Az ilyen módon meghatározott közlekedési irányok feltérképezése után a gyalogosforgalom intenzitásának figyelembe vételével tervezhető egy-egy járda prioritása, így szélessége, minősége is.

Dugonics.jpg

Szeged – A megújult Dugonics tér is több újdonságot rejt. (http://www.u-szeged.hu/)

A tér adottságaival, modern arculatával összhangban kell lennie az új parknak, érdemes elkerülni a főtérhez hasonló – tradicionális – megjelenést. Különleges szereppel bírhatnak például a sík térből kiemelkedő dombok is, melyek a felújított Vasútkertben is nagy népszerűségnek örvendenek. Ilyen domb korábban a „Három tavasz” emlékműnél is kialakításra került. Utóbbi alkotás akár az egyik központi eleme is lehetne a Deák tér Alföld Áruház melletti területének, amennyiben hosszú idők után sikerülne tisztázni az emlékmű napjainkban betöltött szerepét…

Az elmúlt években a tér számos kisebb-nagyobb rendezvénynek adott már otthont. Ennek tükrében szükséges egy, a maihoz hasonló - szilárd burkolatú - teresedés kialakítása is, mely helyet biztosíthat a szűkebb városi rendezvényeknek.

Markusovszky_1.jpg

Apró Svájc Budapest belvárosában
Vallják a fővárosi Markusovszky térről.

A Deák tér tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani a közúti- kerékpáros- és gyalogosforgalom összehangolására oly módon, hogy azok ne akadályozzák egymást. A körforgalom okozta konfliktusok megfelelő kezelésére egy körgyűrű alatti gyalogos aluljáró nyújthat jó megoldást. A felszín alatti létesítmény négy irányból közelíthető meg, ezzel létrehozva egy nagyobb alapterületű, felszín alatti csomópontot, ahol pár kisebb üzlethelyiséget is ki lehet alakítani. A körforgalom főtéri kiágazása a már említett kiskörúti szakasz helyett a térszín alatti parkolóházba vezetne, mely kapacitásánál fogva kiválthatja a környék összes meglévő parkolóját. Túloldali kijárata pedig a Városháza mögötti Lechner Ödön utcába vezetne.

Előnyök Hátrányok
Új, 21. századi városközponti jelleg kiteljesedése (eredetileg 1962-es elképzelés) Alacsony prioritású, részben korrekciós jellegű beruházás.
Megszűnnek a környék közlekedési problémái, a kerékpárhálózat új belvárosi szakasszal bővül. Mélygarázs és aluljáró magas építési költségei. Utóbbi, mint tájidegen elem a belvárosban.
Megoldódnak a parkolási problémák, eltűnnek a felszíni parkolók. Évekig is elhúzódható építkezés, aluljáró szerepe hosszútávon fokozatosan csökken.

Új aktív és passzív rekreációs lehetőségek, formabontó kötéri alkotások és egyéb installációk időszaki és állandó kiállítóhelye.

A történelmi főtér szerepének csökkenése. Kálvin téri funkcióvesztett postaépület.
A Tűzoltólaktanya költözésével új lehetőségek nyílnak a tér DK-i sarkában. Kereskedelmi létesítmény helyett ideális hely az új „Nagypostának" Elégtelen árpolitika esetén kihasználatlan mélygarázsok.

 

A "Városfejlesztési ötletbörze" sorozat keretében megjelenő blogbejegyzések nem az önkormányzat konkrét elképzeléseit tükrözik, ám valamennyi bejegyzést továbbítunk Kecskemét Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) felülvizsgálatához kapcsolódó városfejlesztési ötletládába. A lakossági ötletvásárról itt lehet bővebben olvasni.

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Szólj hozzá!




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

A bejegyzés trackback címe:

http://kecskemet.blog.hu/api/trackback/id/tr495806786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.