Kecskemét blog

Kecskemét, azaz a Hírős város blogja. Kecskemétről, kecskemétieknek, kecskemétiektől.

Mi történik Kecskeméten.hu? Kecskeméten.hu Városi információs és programajánló portál.

Olvashatsz céljainkról, illetve
elérhetőek vagyunk a kecskemetblog@index.hu címen. Jöhet bármi, ami a várossal kapcsolatos.
Kecskemétblog az iwiwen

Friss, rövid hírek

Szólj hozzá Te is!

Ajánlatunk

Kecskeméti képek

Copyright

Az oldal tartalmának, részeinek utánközlése csak a forrás jól látható megjelölésével lehetséges.

A Kecskemét blogra linkelni bármikor és bármilyen mennyiségben szabad :)

A volt KTE-pályán épülhet fel az egykori Gazdasági Malom

kecskemetblog 2018.04.01. 21:32

Malomsirató

A vitatott körülmények között 2003-ban bontásra ítélt kecskeméti Gazdasági Malom épületének hiánya sokaknak okoz álmatlan éjszakákat 15 év elteltével is. A városképet a kétezres évek elejéig meghatározó épületegyüttes értékesítése, illetve hasznosítása körüli botrányokra mindannyian emlékezünk. Városvédő egyesületeink, a szakma, neves kecskemétiek és a Malom Központ beruházói között hónapokon át tartó parttalan viták végül sehová nem vezettek, győzött a hatalom és a pénz. Ennek végkifejlete, a bontás és robbantás emlékképei örök életünkre szürkeállományunkba égtek, fájó érzéssel tölti el valamennyi igaz kecskeméti szívét az akkor porig rombolt műemléki jellegekkel bíró épület. Kárpótlásként a mindent elborító betonmonstrum látványát kell elviselnünk napjainkban is.

malom_robb_2003_0601_6.jpg

 

Mit hozhat a holnap?

A város civil szervezeteinek, illetve az Országos Malomvédő Egyesület éveken át tartó lobbitevékenységének köszönhetően a városvezetés végül pályázatot nyújtott be az eredeti épületegyüttes funkcióbővítő helyreállítása érdekében. A Magnum Hungária Kft., a MÁV Zrt. és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata alkotta konzorcium - a Norvég Civil Alap támogatásával - részletes megvalósíthatósági tanulmányt készített, mely egyértelműen rámutatott a beruházás szükségességére. A helyszínválasztás körüli bonyodalmak érdekes színfoltja, hogy a volt KTE-pályát birtokló Magnum Hungária Kft. is csatlakozott a kezdeményezéshez, így az önkormányzat eredetileg a Széchenyi téri buszpályaudvar helyére tervezett malomépületét egy ennél is kedvezőbb adottságokkal rendelkező helyszínen építheti fel. 

A belvárosban egyedül a KTE-pályán nyílik lehetőség 2 vasbeton siló és további 2 kiegészítő víztorony megépítésére.

Nyilatkozta lapunknak Takács Valentino az önkormányzat szóvivője. A nagyszabású turisztikai fejlesztés eddig napvilágot látott előzetes tervei alapján nem csupán egy épületegyüttessel, de a pálya adottságait kihasználva egy egész malomtörténeti kalandparkkal és látogatóközponttal gazdagodhat a város, melynek tervezett leghangsúlyosabb elemét - pontosabban annak főbejáratát az alábbi képen láthatjuk.

 

scan0101.jpg

Egy malomban őrlünk.

A korhűen visszaállított monumentális vasbetonsiló egy ikertoronnyal gazdagodva alkothat katedrális-jellegű bejáratot mely egyből a látogatótérbe vezeti az érdeklődőket. Az épületegyüttes beltereiben állandó malomtörténeti kiállítással, interaktív 3D bemutatókkal készülnek, ugyanakkor itt kap helyet a Gabonakör Kutató Intézet is.

A Konzorcium által beadott pályázat első fordulóján túljutottak, kedvező elbírálás esetén ősszel elkezdődhet az építkezés, három év múlva pedig a látogatók birtokba vehetik az új létesítményeket - közölte Búzás Péter, a konzorcium vezetője. A beruházás 4,850 milliárd forint értékben, várhatóan két ütemben valósul meg.

malom_robb_2003_0601_6_1.jpg

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

1 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Városfejlesztési ötletbörze 1. - Egy élhetőbb Deák tér

kecskemetblog 2014.02.11. 00:50

I.   Az előzmények

A tér egy mesterségesen létrehozott terület, ahol korábban a hagyományos mezővárosi beépítés volt jellemző. A Petőfi Sándor utca elődjének tekinthető Gáspár András utca sajátos vonalvezetése és annak balesetveszélyes szakaszai inspirálóan hatottak a kecskemétiekre; a népnyelv a II. világháborút követően Don-kanyarnak nevezte el az említett útszakaszt. Első ízben Kada Elek városépítő polgármesterünk kívánta szabályozni az akkor még Vásári-nagy utcát az 1900-as évek elején. Itt kívánta létrehozni a Rákóczi úttal megegyező vonalvezetésű második sugárutat, természetesen mindezt villamosvonallal kiegészítve. Kada polgármester álma papíron maradt, hiszen a földrengés, majd a világháború okozta nehéz gazdasági helyzet nem tette lehetővé a terület szabályozását.

A ’60-as években a város megyeszékhelyi rangját jól tükröző, korszerű intézményrendszer kialakítása vált szükségszerűvé. Az 1962-es Területrendezési Tervben is lefektetett elképzelések alapján a Nagytemplom mögötti területet jelölték ki egy új városközpont létrehozására. A "Don-kanyar" és környékének felszámolásával, majd a Gáspár András utca megnyitásával gyakorlatilag létrejött a mai Deák tér, melyet az elkövetkező években - 1975-ig bezárólag - szisztematikusan körbeépítettek.

Donkanyar.jpg

Május1.jpg

               „Don-kanyar” - 1960-as évek                 Május 1. tér - 1980-as évek (Tóth Sándor felvételei)

II.   A mai állapotok

A 2000-es évek elején – a Malom Központ építésével egy időben – a teret modernizálták, a forgalmi rend megváltozott. Új zöldfelülettel, a főtérivel megegyező díszburkolattal és egy körforgalommal bővült a környék. Az átépítést követően hamar ráeszméltünk, hogy sem a tér elrendezése sem az új körforgalom nem felel meg az igényeknek. A Malom Központ mögötti kiskörúti szakasz gépjárműforgalmát nehezen tudta lebonyolítani a szűkre szabott körforgalom, azt viszonylag hamar átépítették. Ez ma a belváros egyik legforgalmasabb csomópontja - mind közúti, mind gyalogos forgalom tekintetében – mely jelen állapotában fokozottan balesetveszélyes hely. Autóval, illetve busszal közlekedők esetében a körforgalom zebráinál állandósult az idegőrlő torlódás és araszolás, a gyalogosan közlekedők pedig retteghetnek amint a 4 sávos körforgalmat keresztező gyalogátkelőre lépnek.

A tér díszburkolattal ellátott sétányai és teresedései alapvető tervezési hibák jeleit viselik magukon. A jelenlegi térrendezés figyelmen kívül hagyja a térfalaknál kialakult gyalogosforgalmat, azt felesleges sétányokkal próbálja helyettesíteni, ezzel elszigetelve saját magát. A keresztirányú gyalogosforgalom jelentős, ám az előző "rendszerből" örökölt, nevetséges helyen lévő gyalogátkelőhely a parkoló autók mögül ki-kiugráló gyalogosokat idézi elő, mely állandó balesetforrást jelent. A kecskemétiek már a frissen átépített téren is – teljesen logikusan – jól láthatóan kitaposták maguknak a zöldfelületből azokat az útvonalakat, melyeken keresztül a legegyszerűbben eljutnak A-ból B pontba.

Deák.jpg

Az új Deák tér 2004-ben (forrás: Petőfi Népe - városfejlesztési melléklet)

III.   Orvosság?

A fentiekből okulva, illetve a városfejlesztési előirányzatokhoz igazodva a tér és közvetlen környezetének átépítését javaslom. A beavatkozások előfeltétele a belvárosi Tűzoltólaktanya elköltöztetése és a területén létrejövő (Integrált Városfejlesztési Stratégiában jelölt) új kereskedelmi létesítmény várható forgalmának figyelembe vétele! A laktanya régóta tervezett költözését követően felszámolásra kerülhet az egykor kiskörúti szakasszá is minősített bevezető út, hiszen az átmenő forgalom itt már évek óta nem indokolt. Időszerű lépés ez a történelmi belváros védelme és a gyalogosforgalom térhódítása érdekében.

A megszűnő parkolósávról sem szabad megfeledkezni; nagy kapacitású mélygarázzsal kell pótolni a megszűnő férőhelyeket. Megfelelő helyszín választása esetében ugyanezen mélygarázs válhatja ki a Városháza mögötti, a volt Domus és az egykori Pártház és Megyei Tanács jelenlegi felszíni parkolóit is. A tér, a szinte minden irányból érkező gyalogosforgalom jelentős gócpontja, nem érdemes a forgalmas járdaszakaszok helyettesítésén gondolkodni.

Deáktér02.jpg

Az átépítés által érintett területek. (forrás: Google Térkép)

IV.   Alternatívákról röviden:

1.   A főtér mintájára (és a zöldfelületek rovására) a szilárd burkolat előnyben részesítése, a városrész modern arculatához igazodó, a hagyományostól eltérő formavilágú, zöld- és vízfelületek kialakítása korlátozott mennyiségben. Ennek városképi (városközponti) szerepe jelentősebb, fenntartása gazdaságosabb, de kialakítása költségesebb és érthető módon jelentős lakossági ellenállásba ütközhet.

Minneapolis.jpg

Minneapolis – Federal Courthouse Plaza. Vízcsepp alakú, fűvel borított dombok rendszere, alatta mélygarázs (forrás: http://tarsas2010.blog.hu/)

2.      A Deák tér teljes körű (vízfelülettel, szobrokkal, sporteszközökkel, játszótérrel, sétányokkal stb. övezett) parkosítása. Egy sajátos megoldás keretében a lakosság segítségét kérhetjük a mára jól kialakult – részben kitaposott - közlekedési útvonalak pontos meghatározásában. Az ilyen módon meghatározott közlekedési irányok feltérképezése után a gyalogosforgalom intenzitásának figyelembe vételével tervezhető egy-egy járda prioritása, így szélessége, minősége is.

Dugonics.jpg

Szeged – A megújult Dugonics tér is több újdonságot rejt. (http://www.u-szeged.hu/)

A tér adottságaival, modern arculatával összhangban kell lennie az új parknak, érdemes elkerülni a főtérhez hasonló – tradicionális – megjelenést. Különleges szereppel bírhatnak például a sík térből kiemelkedő dombok is, melyek a felújított Vasútkertben is nagy népszerűségnek örvendenek. Ilyen domb korábban a „Három tavasz” emlékműnél is kialakításra került. Utóbbi alkotás akár az egyik központi eleme is lehetne a Deák tér Alföld Áruház melletti területének, amennyiben hosszú idők után sikerülne tisztázni az emlékmű napjainkban betöltött szerepét…

Az elmúlt években a tér számos kisebb-nagyobb rendezvénynek adott már otthont. Ennek tükrében szükséges egy, a maihoz hasonló - szilárd burkolatú - teresedés kialakítása is, mely helyet biztosíthat a szűkebb városi rendezvényeknek.

Markusovszky_1.jpg

Apró Svájc Budapest belvárosában
Vallják a fővárosi Markusovszky térről.

A Deák tér tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani a közúti- kerékpáros- és gyalogosforgalom összehangolására oly módon, hogy azok ne akadályozzák egymást. A körforgalom okozta konfliktusok megfelelő kezelésére egy körgyűrű alatti gyalogos aluljáró nyújthat jó megoldást. A felszín alatti létesítmény négy irányból közelíthető meg, ezzel létrehozva egy nagyobb alapterületű, felszín alatti csomópontot, ahol pár kisebb üzlethelyiséget is ki lehet alakítani. A körforgalom főtéri kiágazása a már említett kiskörúti szakasz helyett a térszín alatti parkolóházba vezetne, mely kapacitásánál fogva kiválthatja a környék összes meglévő parkolóját. Túloldali kijárata pedig a Városháza mögötti Lechner Ödön utcába vezetne.

Előnyök Hátrányok
Új, 21. századi városközponti jelleg kiteljesedése (eredetileg 1962-es elképzelés) Alacsony prioritású, részben korrekciós jellegű beruházás.
Megszűnnek a környék közlekedési problémái, a kerékpárhálózat új belvárosi szakasszal bővül. Mélygarázs és aluljáró magas építési költségei. Utóbbi, mint tájidegen elem a belvárosban.
Megoldódnak a parkolási problémák, eltűnnek a felszíni parkolók. Évekig is elhúzódható építkezés, aluljáró szerepe hosszútávon fokozatosan csökken.

Új aktív és passzív rekreációs lehetőségek, formabontó kötéri alkotások és egyéb installációk időszaki és állandó kiállítóhelye.

A történelmi főtér szerepének csökkenése. Kálvin téri funkcióvesztett postaépület.
A Tűzoltólaktanya költözésével új lehetőségek nyílnak a tér DK-i sarkában. Kereskedelmi létesítmény helyett ideális hely az új „Nagypostának" Elégtelen árpolitika esetén kihasználatlan mélygarázsok.

 

A "Városfejlesztési ötletbörze" sorozat keretében megjelenő blogbejegyzések nem az önkormányzat konkrét elképzeléseit tükrözik, ám valamennyi bejegyzést továbbítunk Kecskemét Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) felülvizsgálatához kapcsolódó városfejlesztési ötletládába. A lakossági ötletvásárról itt lehet bővebben olvasni.

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Szólj hozzá!




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Születőben egy új autóbuszhálózat…

kecskemetblog 2012.12.13. 01:15

Év elején esett szó a közeljövő egyik leglátványosabb beruházásáról, a felújított Rákóczi út tengelyében megépülő intermodális csomópont és tőszomszédságában helyet kapó bevásárlóközpontról. Mint ismert, a fejlesztések mintegy 17 milliárd forint értékben valósulhatnak meg az Európai Unió támogatásával, így a tervezési stádiumban lévő pályaudvar felépültével egyben sor kerül a közösségi közlekedés teljes átalakítására is. Lássuk tehát, mit is jelent ez egészen pontosan!

Közismert tény, hogy a kecskeméti tömegközlekedést a Kunság Volán Zrt. buszai bonyolítják, azonban a lakosság köréből egyre több kritika éri a szolgáltatást. A következmények jól látszanak, a kimutatások mindent elárulnak. Kecskeméten, az utazások csupán 20%-a történik a tömegközlekedés igénybevételével, ami azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés gyakorlatilag csak ún. jelenléti szereppel bír a városban, így nem is jelent konkurenciát az egyéni közlekedés számára. Az elöregedett járműállománnyal (melynek átlagéletkora 15 év körül van) egyre nehezebb biztosítani a megfelelő színvonalat, ezért a közeljövőben mindenképpen nagyszabású cserére van szükség.

P1040665.JPG

A Mercedes-Benz Citaro G BlueTec-Hybrid bemutatója 2012 nyarán - Erdei Dávid felvétele

A városvezetés eltökélt szándéka a környezetkímélő tömegközlekedés megvalósítása, ehhez pedig Euro VI-os környezetvédelmi besorolású dízelüzemű buszok mellett hibrid hajtású, illetve elektromos üzemű járművek beszerzése van terítéken, melyeket (a már rendelkezésre álló) Európai Uniós forrásokból kíván finanszírozni a város. A pontos darabszám, illetve típus még egyik esetben sem ismert, de a nyár folyamán már mi magunk is tapasztalhattuk a dolgok előrehaladtát; Mercedes és Volvo hibrid autóbuszok jártak nálunk próbajelleggel, így a városházi bemutatót követően az utazóközönség is kipróbálhatta a kettős erőforrású járműveket.

P1050805_1.JPG

Prágából és Miskolcról érkezett hozzánk a közismert Volvo 7700-as autóbusz hibrid meghajtású változata - Erdei Dávid felvétele

A leendő járműállomány mellett a másik figyelemre méltó szempont a ma ismert vonalhálózat teljes átalakítása, mely most még számos kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkezik. A rendszer lelke a ’70-es évek óta a Széchenyi téren működő alközpont, amely a ma működő 36 vonal közül 21 (!) számára ad otthont, azonban az 1986-os megnyitáskor csupán 6 viszonylat fogadására tervezték. Egyértelmű tehát, hogy a Széchenyi tér gyakorlatilag kinőtte önmagát, ráadásul a városközponti elhelyezkedése több szempontból is előnytelen, mivel a rendszer csillagpontjaként funkcionál, az ide befutó vonalak a város központjában véget is érnek, ezáltal a külső városrészek között nincs közvetlen kapcsolat.

Évekkel ezelőtt eldöntött tény, hogy a Széchenyi tér felszámolásra kerül, ez (és az intermodális pályaudvar megépülése) egyben azt is jelenti, hogy alapvető változásokra kerül sor. A Noszlopy Gáspár park szerepének egy részét az új, Máv-Volán pályaudvar veszi át, emellett pedig több kisebb, a város szélén elhelyezkedő alközpont funkcionálhat majd a buszok végállomásaként. Ez esetben adja magát egy új alközpont a Széchenyivárosban, ahol már korábban is működött egy a 90-es évekig. Az új végállomás létesítésére nagy valószínűség szerint a Széchenyiváros külső részén, a 14-es busz Margaréta utcai végállomása körül adódik lehetőség.

Ezen kívül szóba jönnek még a város szélén elhelyezkedő bevásárlóközpontok, mint potenciális végállomások, de jó eséllyel kaphat decentrumot Hetényegyháza, illetve több más külső városrész is.

intermod.jpg

Az új pályaudvar - többek között - a helyi autóbuszjáratok egy részét is fogadja majd. Forrás: Helyismereti és városfejlesztési esték dokumentumai

A dolog talán legérdekesebb része a vonalhálózat átalakulása. Manapság jól megszokott viszonylatokon közlekednek a buszok, a legfontosabb vonalak hosszú évek, évtizedek óta lényegében változatlanok. A jövőbeli cél ezek átalakítása oly módon, hogy a Széchenyi tér kiküszöbölésével lehetővé váljon a külső városrészek között is a közvetlen kapcsolat megteremtése. Végleges terveket csak azután lehet majd minden részletre kiterjedően készíteni, miután megvan a döntés arról, hogy hány és milyen busz áll majd rendelkezésre a jövőbeli hálózaton.

Valószínű lépésnek tűnik például az 1-es busz továbbvezetése északi irányba, ahol aztán kétfelé ágazna: az egyik vonal tovább menne Katonatelep felé, kiváltva ezzel a 23-as buszt, míg a másik a 18-as vonalán közlekedne a Hunyadivárosba.

Szintén esélyes a széchenyivárosi és műkertvárosi (3 és 20) buszok, illetve a hetényegyházi-hunyadivárosi (15-12), petőfivárosi-Vacsi közi (11-16), és a hetényegyházi-reptéri (29-4) járatok összekapcsolása. A kis forgalmú 2/A, 5, 9 és 52-es vonalak egymás közül „választhatnak párt” maguknak, míg a széchenyivárosiak legfontosabb vonala, a 14-es az 1-es busz sorsára juthat: A lakótelepről indulva, a városközpontot elérve a kiskörútról két (esetleg több) irányba folytatná az útját.

koncepció_közlekedéskft.jpg

Az új hálózat egyik lehetséges koncepciója - Készítette a szerkesztő 

A déli iparterületek számára mindenképpen jól jönne egy közvetlen kapcsolat a lakóteleppel, ez célszerűen úgy valósulhatna meg, hogy a 13-as busz összekapcsolásra kerülne vagy a 14-es egyik ágával, vagy a Tesco felé közlekedő 10-es busszal. Utóbbi esetében felmerült az összevonás lehetősége a Szelei falu irányába közlekedő 6-os és 28-as buszokkal, azonban nem teljesen tiszta, hogy ez pontosan milyen formában valósulna meg, itt még képlékeny lehet a dolog. A 2-es vonal is változás elé néz a Széchenyi tér megszűnése után, a jövőben minden valószínűség szerint a Széchenyiváros és a Rendőrfalu között közlekedhet, a 14-es busz egyik ágaként.

Nem ejtettünk még szót a 25-ös buszról, amelynek vonalvezetése jelentősen módosulhat: A jelenlegivel ellentétben a Ceglédi út irányába indulna, majd a Hunyadivároson átvágva térne rá a mostani útvonalára, a Műkertváros után pedig napközben 1-2 járat továbbhaladna a Mercedes gyár irányába. A nem említett vonalak esetében (pl.: 21,22) minden bizonnyal nem történne érdemi változás, a jelenleg megszokott módon közlekednének a továbbiakban is.

Mindezek tekintetében az Olvasó elgondolkodhat rajta, hogy őt milyen módon érintheti a jövőbeni változás, annyi azonban általánosan elmondható, hogy az átmérős buszvonalakra történő átállással akár 60%-kal is javulhatnak a közvetlen eljutási lehetőségeink.

A különböző vonalak összekapcsolásával a belváros buszforgalma érezhetően csökkenne, mivel így a Kiskörúton jóval kevesebb járatnak kell felesleges köröket tennie. A leendő viszonylatok többségének esetében jelentősen megnő a járathossz, összességében azonban elmondható, hogy pusztán a mostani hálózat átalakítása következtében a majdani szolgáltató számára ez gyakorlatilag nem jelentene plusz költséget, sőt egy jól megtervezett hálózat akár még a jelenleginél is gazdaságosabban üzemelhetne!

Tóth Tamás

Az ismertetett információk és tervezetek a "Helyismereti és városfejlesztési esték" c. előadássorozat keretei között bemutatott anyagok alapján álltak össze.

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Szólj hozzá!




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Milliárdos beruházások Kecskeméten 2. - Többszintes bevásárlóközpont épülhet a KTE-pálya helyén

kecskemetblog 2012.01.25. 14:05

Előző bejegyzésünkben kiemelten foglalkoztunk a Rákóczi út végén építendő új pályaudvarral. A beruházás érdekessége, hogy a volt KTE-pályát birtokló Magnum Hungaria Kft. a városfejlesztőkkel együttműködve tervezte meg új, több mint 60.000 m2-es bevásárlóközpontját. Ebben az esetben, egy KÖKI Terminálhoz hasonló épületegyüttes jöhet létre Kecskeméten is.

pláza011.jpg

A tervezett kereskedelmi létesítmény részleteiről Vanyovszki Máriát, a fejlesztő Magnum Hungaria megbízásából eljáró Real Management Kft. illetékes munkatársát kérdeztük:

V.M.: Bevezetésképpen szeretnénk elmondani, hogy a beruházó Magnum Hungaria Európa-szerte többszázezer négyzetméter kereskedelmi és iroda ingatlant valósított meg az elmúlt években. Jelenleg is több bevásárlóközpont vagy egyéb beruházás előkészítése van folyamatban. A kecskeméti terv ugyanakkor kiemelt szerepet élvez, és mivel a finanszírozási háttér megvan, ill. a bérlői érdeklődés is a nehéz gazdasági helyzet ellenére kifejezetten jónak mondható, célunk, hogy a házat mihamarabb megépítsük és ezzel nemcsak a vásárlói igényeket szolgálnánk ki, hanem több, mint ezer új munkahelyet teremtenénk, és újabb adóforintokkal járulnánk hozzá a város további fejlődéséhez.

 

K.B.: A dolgok jelenlegi állása szerint mettől meddig tartana a beruházás?

V.M.: A fejlesztő Magnum Hungaria Centrum Kft. még 2005-ben vásárolta meg a telket egy a város által kiírt pályázatnak megfelelve, így a beruházás előkészítése azóta folyamatosan tart. A kialakult jogszabályi körülményeknek megfelelően és a városnak a környezetre vonatkozó terveivel összhangban előreláthatólag még másfél-két évre van szükség ahhoz, hogy a beruházást a vásárlóknak átadhassuk.

 

K.B.: Mik a legfőbb jellemzői a bevásárlóközpontnak? Gondolunk itt az alapterületre, mélygarázs kapacitására, üzletek számára...

V.M.: A teljes beépített terület három szinten összesen kb.61.000 m2. Ebből körülbelül28.000 m2a bruttó bérbeadható üzletterület. A -1 szinten, kb. 24.000 m2-en kerül kialakításra 880 férőhellyel a mélygarázs.

A jelenlegi elképzelés szerint mintegy 50-60 üzlet kerül kialakításra, az ún. étel udvar (food court) részen további kb. 14 darab különböző gyorsbüfé és étterem áll majd a látogatók rendelkezésére.

pláza022.jpg

K.B.: A már ismert butikok mellett milyen nagyobb alapterületű üzletek, illetve szórakoztató helyek megjelenése várható?

V.M.: Az egyik legnagyobb területet bérlő üzlet várhatóan az InterSpar hipermarket lesz.  Bízunk benne, hogy az ismert nemzetközi hálózat igényes üzletével a kecskeméti vásárlóknak is a kedvenc bevásárlóhelye lesz.

A cél olyan bérlői mix kialakítása, mely a kecskeméti lakosok, és a városba rövid- vagy hosszútávra betelepülő, hazai és külföldi vásárlók számára is megfelelő kínálatot nyújt majd. Számos olyan hazai és nemzetközi kiskereskedő megjelenése várható, akik a városban még egyáltalán nincsenek jelen vagy nem megfelelő a képviseletük. Érdeklődés van továbbá olyan nemzetközi lánc részéről is, aki a Magyarországi piacra lépését még csak tervezi, és ez a lokáció az egyik kiemelt állomása lehet ennek a megjelenésnek.

A tárgyalások előrehaladtával erről szívesen tájékoztatjuk majd a blog olvasóit.

 

K.B.: Lehet-e tudni mi lesz a sorsa a funkcióját vesztett víztoronynak?

V.M.: Még a telek megvásárlásakor vállaltuk, hogy a különálló víztorony ingatlant is megveszi és megtartja a cég, és a tervezett bevásárlóközpont szerves részeként felújítja.  A tervek szerint a torony statikai megerősítését követően építészetileg is integrálnánk az új épülethez úgy, hogy az ételudvar részt egy külső terasz kötné össze a víztoronnyal. Különböző tervek vannak a víztorony belső területeinek hasznosítására, de a megfelelő funkció kiválasztása még folyamatban van, annak függvényében, hogy hogyan alakul a lehetőség iránti érdeklődés, legyen az akár a város legmagasabb étterme, irodája, vagy akár egy kisebb méretű szállodája. A magasságból adódó panoráma lehetőségeket mindenképpen érdemes kihasználni. A torony jellegéből adódóan ugyanakkor mindenképpen egyfajta épület jellegzetességként figyelemfelkeltő erővel is bír, így kiválóan alkalmazható akár reklámcélokra is.

pláza044.jpg

K.B.: Számíthat-e a város olyan sajátosságokra, amik ezt a bevásárlóközpontot egyedivé tennék?

V.M.: Egy jól működő bevásárlóközpontnak megvannak azok a standard jegyei, amiken nem szabad vagy nem érdemes változtatni, mert a lényegi funkciója veszne el ezzel. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor mindig törekedni kell valami egyediségre, amitől az adott ház kiemelkedik a többi közül. Ezt főleg az extra szolgáltatások, a változatos bérlői összetétel, és a külalak egyedisége révén lehet elérni. Az előkészítésnél mindhárom lehetőséget igyekszünk majd mi magunk is érvényesíteni. Így például a város terveivel összhangban az épület külső jegyeit és belső kialakítását illetően egy igazán zöld házra fogunk törekedni, melynek révén dús növényzet kialakításával hozzuk vissza a természetes zöld környezeti hatást.

Nagyon fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a teljes épület hőtechnikai szempontból kizárólag természetes energiaforrásokra épít (geotermikus energia felhasználásával) így az üzemeltetése teljes mértékben környezetbarát is és egyben igen olcsó lesz majd. Természetesen ez a technológia a beruházás oldalon jelentős többletköltséget jelent, ami azonban egy hosszútávon gondolkodó cégnek mindenképpen megtérül.

 

K.B.: Egy ilyen paraméterekkel rendelkező létesítmény általában egy plázalánc tagja. Milyen néven válhat majd ismertté?

V.M.: A név egyelőre még egyeztetés alatt van, így amíg az engedélyeztetés folyamatban van, egyelőre nem áll módunkban publikálni. De amint sikerül az ezzel kapcsolatos felvetéseket véglegesíteni, jelentkezünk a névvel.

A bevásárlóközpont egyediségét azzal is hangsúlyozzuk, hogy nem egy lánc tagjaként fog megjelenni. Bár korábban voltak olyan elképzelések, hogy koncepciójában hasonló legyen a cég egyik bevásárlóközpont fejlesztéséhez, a 99-ben átadott óbudai EuroCenterhez, de igazodva a telek adta lehetőségekhez, a város igényeihez, valamint a környék fejlesztési terveihez, sokkal inkább egy az ezekhez a paraméterekhez igazodó egyedi, egyébként pedig modern és a környezetbe illő központot tervezünk.

 

K.B.: Mennyibe fog kerülni a teljes beruházás?

V.M.: Pontos összeget egyelőre nem tudunk mondani, volumenét tekintve azonban bizonyosan meghaladja majd a 10 milliárd forintot.

pláza033.jpg

K.B.: Várható-e további módosítás a jelenlegi terveken?

V.M.: Kisebb módosításokra mindenképpen lehet még számítani, de lényegi változásra ismereteink szerint már nem lesz szükség. A bevásárlóközpontunk csak a város teljes támogatottságával, valósulhat meg. Egyébként is mindig, de a jelen gazdasági körülmények között még erősebb körültekintéssel a beruházó mindent megtesz annak érdekében, hogy az elvárásoknak megfeleljen. És mivel ez jelenleg is még egy egyeztetés alatt lévő hosszú folyamat, annak során folyamatosan módosulhatnak még olyan paraméterek, amik így bizonyos mértékben a jelenlegi tervet is érinthetik.

 

K.B.: Az új, többfunkciós pályaudvarral egybekötött beruházás rengeteg embert érdekel a városban. Terveznek-e lakossági fórumot ezzel kapcsolatban?

V.M.: Amennyiben a város az intermodális csomóponttal kapcsolatosan ilyet szervez, mi természetesen szívesen részt veszünk rajta.

Hagyományos értelemben vett külön lakossági fórumot csak a bevásárlóközpontnak mi egyelőre nem tervezünk. Véleményünk szerint ugyanis egy adott időpontra meghirdetett, pár órás fórum nem alkalmas egy ilyen irányú véleménycserére, mivel azon a kialakult gyakorlat és személyes tapasztalataink alapján is a lakosságnak csak egy kis rétege tudja képviseltetni magát. Sokkal inkább hajlunk abba az irányba, hogy a modern kor adta lehetőségeket alkalmazva, interaktív felületeken biztosítsunk lehetőséget a kommunikációra akár a lakosságban is eltérő vélemények között. Így örülünk ennek a lehetőségnek is, és bízunk benne, hogy sok olvasója és „kommentelője” lesz a beszámolónak, illetve ezt a megjelenést még több fogja követni.

 

Köszönjük az interjút!

 

Kerekes Gyula

A látványterveket Vanyovszki Mária bocsátotta rendelkezésünkre.

Megjelenik a kecskemeten.hu oldalon is.

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: interjú építészet kte rákóczi áruház eurocenter elsőkézből

18 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Milliárdos beruházások Kecskeméten 1. - Máv-Volán pályaudvar a Rákóczi út tengelyében

kecskemetblog 2012.01.24. 17:13

Legújabb sorozatunk kifejezetten a város egészét érintő és a közeljövőben lezajló, többnyire városfejlesztési beruházásokkal kíván foglalkozni. Ennek keretében, első felvonásban a város új, intermodális pályaudvarának részleteit próbáljuk felvázolni, eddig újságok hasábjait nem látott látványtervekkel fűszerezve.

intermodalis2-1024x7681.jpg

Az új épületegyüttes a Rákóczi út végén. Balra a Vasútkert és a terminál, jobbra a KTE-pálya helyén épülő új pláza.

Mielőtt belekezdenénk, nem árt tisztázni hogy ma már nem csupán városi pletykáról, ötletelésről beszélünk. Mint ismeretes, Kecskemét 3 nyertes közlekedésfejlesztési pályázatot tudhat maga mögött mely rengeteg, összesen több mint 130 milliárd (!) forint vissza nem térítendő uniós támogatást jelent. Ehhez persze nem árt jóban lenni az Unióval... A három támogatott fejlesztés a következő:

1. Intermodális pályaudvar, kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztések: 17 milliárd Ft

2. A város térségi elérhetőségének javítása: 41 milliárd Ft

3. Kecskemét elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése: 75 milliárd Ft

Ezek elsőre talán kínainak tűnhetnek, ám egy-egy elemet közelebbről megvizsgálva máris okosabbak leszünk. Nézzük hát az elsőt, milyen egy "intermodális" pályaudvar?

  Indóház-időutazás

A jelenlegi vasútállomást jóllehet senkinek sem kell bemutatni, bárki szemügyre veheti milyen áldatlan állapotok uralkodnak kívül s belül egyaránt. A Horthy-időkben kibővített és leegyszerűsített állomásépület ma már 4 korszak lenyomatát viseli magán.

27018076.jpg

A képet Vásárhelyi Dániel készítette. Forrás: vasutallomasok.hu

Így a századfordulós feliratok és retro táblák társaságában megtaláljuk a modern kijelzőt, a "gyönyörű" mozaikos belsőben a lemezbódék árnyékában van menet- és bankjegykiadó automata, továbbá ezeréves padokon ücsöröghetünk kint a hidegben, fázósabbak a lerobbant váróteremben pár szerencsétlen sorsú hajléktalan között. Téli hónapokban, kisebb-nagyobb késések esetén végigtoporoghatjuk az időt.

Az állomásépület majdani sorsa egylőre nem ismert, ám lebontására szerencsére nem kell számítanunk. 

A tervezők minden bizonnyal ezt a problémát kívánták ötvözni a helyi autóbuszjáratok közelgő átszervezésével, valamint a helyközi járatok elköltöztetésével. Így jöhetett szóba egy új, intermodális (magyarul többfunkciós, közös) pályaudvar.

intermodalis4-1024x7681.jpg

A pályaudvar java a vágányok fölött helyezkedne el. Háttérben a jelenlegi állomás.

    All in 1 terminál

Amellett, hogy közös MÁV-Volán pályaudvarról beszélünk, más funkciókkal is felruháznák a komplexumot. Így terveztek többek között egy 400-500 férőhelyes P+R rendszerű parkolót az átszállóknak, de helyet kapnának a városunkba látogató turisták autóbuszai is. Emellett egyfajta kerékpáros elágazásról is beszélhetünk, hiszen minden irányba van, illetve lesz egy-egy felújított bicikliút. (Kuruc krt - Rákóczi út - Bethlen krt.)

Ezek után, ennyi közlekedési forma összevonásával joggal gondolhatták úgy a tervezők, hogy az új létesítménynek egy méltó hely kell. Ez lett végül a Rákóczi út tengelye. Itt viszont meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen ez a koncepció (sikeres beruházás esetén) nagyjából 100 év várakozás és többszöri MÁV-val folytatott vita után valósulhatott meg. Tudnillik a sugárút 1903-as megnyitása már akkor azt a célt szolgálta volna, hogy egyenesen a főtérre vezesse a vonattal érkezőket. Ha az új pályaudvar létrejön, úgy garantált lesz a forgalom a Rákóczi úton is, ezzel némi életet lehelve a környékbe.

A képeket vizsgálva hamar rájöhet az olvasó, hogy bizony a sínek fölött is lesz mozgásterünk. Hazánkban a számos helyen tapasztalható aluljárós rendszertől eltérően mi (elvileg) egy akadálymentesített, így felvonókkal felfegyverkezett állomásépületen keresztül közelíthetnénk meg szerelvényünket. A Hunyadivárosban élők örömére szóljon, hogy a felüljárónak természetesen van egy másik vége is, ami a Baross utcában végződne.  

intermodalis5-1024x7681.jpg

Látkép a Hunyadiváros felől. Bal felső sarokban a Rákóczi út. 

A beruházás keretében szerepet kap egy új közút is, mely a jelenlegi vasútállomás előtti út folytatásaként, a vasút mellett és pláza mögött haladva részben tehermentesítené a Kuruc körutat. Ugyanitt kapna helyett a Volán új helyi és helyközi részlege, bár egyelőre elképzelni sem tudjuk hogy férne itt el.

Sokéves találgatás után a helyi járatok esetén annyi már biztos, hogy a mostani "csillagpontos" jellegű hálózat felülvizsgálatát követően (az új helyi alközpont létrejöttével) megszűnik a Széchenyi téri buszmegálló. Ezt pótolva,  4 kiskörúti csatlakozással/megállóval létre kívánnak hozni egy olyan törzshálózatot, ahol bizonyos járatokon 10 percenként indulnának a buszok. (Gondoljunk itt az 1-es, stb járatokra.) A vasúthoz hasonlóan a városban is ütemes menetrend lenne érvényben.

Ugyanennek a projektnek a keretében, a 17 milliárd Ft-os uniós támogatásból vásárolna a város előreláthatólag 40 db helyi járatokra szánt autóbuszt, ezzel kiváltva az elöregedett flotta javát. Az említett buszok összetétele is változó. Nagyobb részük legalább Euro V vagy VI-os motorral lesz felszerelve, míg a maradék abszolút környezetbarát, tehát nulla emissziós jármű lenne. Ezek után a kecskeméti villamos ügye nagyjából itt véget is ér...

Ha ez nem lenne még elég, jó eséllyel számíthatunk arra is, hogy pár éven belül kiépül egy modern utastájékoztatási és egy intelligens forgalomirányító rendszer.

A P+R parkolók terén is változások lesznek. Egy ilyen fedett parkoló létrejötte várható a nagykörúton kívül, valamint ugyanebből a pénzből további parkolókat szeretne a város a 44-es, 52-es, 54-es és M5-ös utak felől érkezők számára. Ezzel is elősegítve a belváros tehermentesítését, közösségi közlekedés népszerűsítését.

intermodalis1-1024x5001.jpg

A sugárút végén állunk. Némi lépcsőzéssel elérhetjük a vasútállomást, jobbra a bevásárlóközpont.

Minden valamire való vasútállomás előtt találni egy kis teresedést. Vagy egy kicsit nagyot... Egy különleges építészeti megoldással a javarészt vágányok fölé épített pályaudvart egy szinteltolással létrehozott új téren át közelíthetjük meg. Természetesen ebben az esetben is gondoltak a mozgáskorlátozottakra. A tér alatt parkoló kap majd helyet.

   Egy új városközpont?

Joggal merülhet fel a kérdés, hiszen a környék most is jelentős ráncfelvarráson esik át. Ha ehhez a későbbiekben még társul egy ilyen léptékű beruházás, mint a Máv-Volán pályaudvar és egy Malom léptékű új bevásárló- és szórakoztató központ, túlzás nélkül is állíthatjuk, hogy létrejöhet a város egyik legforgalmasabb pontja.

Az intermodális pályaudvar és minden ehhez kapcsolódó fejlesztés jelenleg tervezési stádiumban van. Nem árt tudni, hogy még a legjobb esetben is csak 2013 első negyedévében kezdődhet meg a kivitelezés a Kecskemét, Máv és Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő alkototta konzorcium keretén belül.

Írásunk tanulmányozása után is megéri visszatérni, hiszen soron következő bejegyzésünkben a pályaudvarhoz szorosan kapcsolódó kereskedelmi központ képviselőjét kérdezzük a részletekről. A beruházáshoz kapcsolódóan a látványterveket is meglobogtatjuk, melyeket itt láthatnak először! Maradjanak velünk!

 

 

Kerekes Gyula

A külön nem jelölt képeket közreadta a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. 

Megjelenik a kecskemeten.hu oldalon is. 

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: kecskemét bicikli építészet kte áruház

5 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Nagyapáink naplójából 7. - Centrumban az Alföld, avagy Kecskemét kultikus áruházai 2/2.

kecskemetblog 2011.09.05. 20:35

Második, áruházakkal foglalkozó cikkünkben a Centrum egykori konkurenciáját, a ma is nagy népszerűségnek örvendő Alföld  (és nem Alföldi!)  Áruház történetét kívánjuk kicsit részletesebben bemutatni.

Hagyományainkhoz híven ismét számos korabeli képet és emléktárgyat mellékeltünk. De csak azért, hogy ne lehessen olyan gyorsan végiggörgetni.

   "Minden időben!"

Az idén áprilisban 40. születésnapját ünneplő Alföld, fennállása óta Kecskemét belvárosának szerves részévé vált. Üzletei, különböző osztályai minden korcsoport számára nyújtanak valami érdekességet, amit sokszor ma is csak itt találunk.

 Kártyanaptár 1980-ból (Forrás: retronom.hu)

Costa Rica pörköltkávé-keverék, Elegant ballonkabát, Lehel hűtőszekrény, Palma camping... No persze ma nem egészen ilyenekért indulunk az Alföldbe, de a 70-es években többek között ezek a termékek is nagyot lendítettek a népszerűségi mutatón.

Sokan talán nem is sejtik, hogy abban az időben milyen viharos körülmények között jöhetett létre egy ilyen jellegű üzletház...

Az épület átadásakor - (Forrás: 55 éves az Univer cégcsoport)

Ahogy azt előző írásunkban is említettünk, a 60-as években már szűkösnek bizonyult a főtéri Állami Áruház (Centrum), emellett egyre több termék a hiánycikk kategóriába tartozott. A népességrobbanás korszakát élő Kecskemét már nem érte be egyetlen áruházzal... 

 

Kártyanaptár a 70-es évekből. (A szerk. gyűjteményéből.)

Egy korábbi rendelet értelmében a hazai nagyvárosokban csak állami kereskedelem működhetett, ám a vezetőség egy második kecskeméti áruház építését nem vállalta. A megoldást az 1968-ban kihírdetett új gazdasági mechanizmus jelentette, mely zöld utat adott egyes vállalatok és szövetkezetek saját beruházásainak.

Ennek tükrében 1969-ben lerakták annak az új üzletháznak az alapjait, mely egyszerre több, 13 áfész összefogásából valósulhatott meg 1971 áprilisára. Ekkortájt ez volt az ország legnagyobb kereskedelmi beruházása, melyben nem játszott különösebb szerepet az állam. Ezek után, kecskeméti mintára jött létre az országos Skála csoport is, melynek első tagja maga az Alföld volt.

Szembeszomszédék is építkeznek - 1972 (Újvári Lajos - Kecskemét)

A szövetkezeti áruház az (már korábban kitárgyalt) újjáépülő nyugati városrész első épülete volt, megelőzve a Szalagházat, Művelődési házat, Megyeházát és Pártházat. Piukovics Miklós nyugalmazott igazgató elmondása szerint soha nem látott tömeg, közel 4000 ember gyűlt össze az április 3-ai átadáskor. Ebből látható, hogy szükségszerű volt egy modern és korszerű (főleg) iparcikk üzletház.

A kor elvárásainak megfelelő, modern stílusú áruházat Peschka Alfréd tervei alapján építették, kinek nevéhez fűzhető a szomszédos Szalagház (egykori!) kinézete is. Munkásságát nívódíjjal és egy márványtáblával jutalmazták, melyet utóbbi épületén ma is megtalálhatunk... Khmm no comment...

Május 1. tér - 1977 (Karáth Imre: Bács-Kiskun megye képekben)

A 70-es, 80-as években az áruháznak több mint 20 tulajdonosa volt, de közülük mindig is az Univer rendelkezett a legnagyobb tulajdonrésszel, ami a kor törvényeinek értelmében legfeljebb az összes részvény 42%-a lehetett.

A "családok áruháza" mind városi és megyei szinten is hamar népszerűvé vált, köszönhető ez többek között az igényes és változatos áruválasztéknak, az udvarias és vevőbarát kiszolgálásnak. Hozzá kell tenni, ekkor a Centrum némileg háttérbe szorult, hiszen egy jól felszerelt áruházban szívesebben nézelődtek az emberek. Ettél függetlenül mindkét áruház megélt egymás mellett, az Alföld vezetőségének véleménye szerint, jó ha van konkurencia.

Kártyanaptár 1978-ból. (A szerk. gyűjteményéből.)
 
                  30 éves reklám a Petőfi Népéből.

A 80-as években már itt is szükségessé vált a fejlesztés és bővítés. Ennyi idő leforgása alatt  elavultak a pénztárgépek, szükösnek bizonyult az eladótér, de ugyanez vonatkozott a raktárakra is. A megoldást első körben egy tetőtér építése jelenthette volna, melyről tervek is születtek.

      Emeletráépítési tervezet (Kecskeméti Szemle - 1987)

Ezzel a megoldással közel 2000 négyzetméterrel bővülhetett volna az áruház, sőt a város is örült ennek az építészeti megoldásnak, olyannyira, hogy a Domus Áruház is erre a sorsa jutott volna. Ennek költségei közel 30 millió Ft-ba kerültek, így vélhetően a magas költségek miatt ez a tervezet soha nem valósult meg.

A helyhiány okozta problémákat végül máshogy orvosolták. A homlokzati kirakatokat beépítették, ekkor zsugorodott mai szélességére a járda, megszűnt az utcafronti esőbeálló. Emellett a raktárak egy részét is eladótérré alakították, valamint toldaléképítménnyel is bővült az üzletház, így értek el közel 1000 négyzetméter új eladóteret + további raktárakat.

Éjszakai fények... még az átalakítások előtt (A szerk. gyűjteményéből.)

Az Alföld fennállásának 15. évfordulóján rengeteg születésnapi akcióval várták a vásárlókat. Ekkortól nyílt lehetőség az iratmásolásra, a helyben történő cipőjavításra, utánfutó kölcsönzésre  vagy meglepő módon gumiköpeny cserére. Helyet kapott egy gyorsbüfé és zöldséges, valamint nyílt az áruházban egy takarékszövetkezeti kirendeltség, ahol (már akkor!) az Alföld kedvezményes áruhitelt nyújtott.

Ez idő tájt az éves bevétel elérte a 650 millió Ft-ot...

Érdekesség, hogy a 80-as évek közepéig nem voltak bérlők. Az áruház eladóterének nagyjából fele a különböző gyártók termékeit kínálta (pl. Videoton, Taurus, Lehel), míg másik felén az Alföld saját osztályai voltak.

Kitűző a 70-es évekből. (A szerk. gyűjteményéből.)

                                                                        Valószínűleg mindenkinek van egy-két olyan emléke mely az áruházhoz köthető... Az egyik legjobb példa talán a játékosztály... Hiszen hol máshol lehetett volna annyi Lego készleteket, vagy vasútmodelleket  kapni ha nem ott? A 90-es évek elején 1 km-es körzetben érezni lehetett azt az olajos illatot ami az Alföld tövében működő mozgóárus papírtölcséres minifánkjai árasztottak... Egyben itt találkozhattunk az első pénzbedobós, kampós plüssvadász automatával is.

A 90-es évek végén a Centrumhoz hasonlóan az Alföld is botoxkezelésben részesült, ekkor nyerte el mai formáját az épület. Két újabb, L alakú toldaléképülettel megvalósult az árkádsor és egy 3. bejárat, továbbá az eladótér a kezdeti 2200 helyett, mára több mint 6000 négyzetméter.

Az ezredfordulóhoz közeledve... (Kép forrása: bau-komplex.hu)

2002 óta az áruház 100%-ban az Univer tulajdona, így az általuk üzemeltetett osztályokon kívül (a gyártók helyett) ma már közel 70 bérlője is van az üzletháznak.

Az elmúlt években - habár az épületben változás nem történt - megújult környezetben találjuk az üzletközpontot. A Deák tér a 2000-es évek elején teljesen átépült, a Kiskörút érintett szakasza mára a térkép szerinti helyére költözött, és nemrég a környék is a főtérhez hasonló, egységes térburkolatot kapott.

Jóllehet a multinacionális versenytársak az évek során igencsak megszaporodtak, a belvárosi Alföld Áruház a maga stabil anyagi hátterével ma is, és reméljük még hosszú éveken át fogadja vásárlóit...

   Az Alföld látképe pár éve. (Forrás: wiki.worldflicks.org) 

 

Kerekes Gyula

 

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: történelem kecskemét építészet szocializmus áruház

Szólj hozzá!




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Nagyapáink naplójából 6. - Centrumban az Alföld, avagy Kecskemét kultikus áruházai 1/2.

kecskemetblog 2011.08.12. 21:11

Amint az fentebb is olvasható, legújabb cikkünk a város híres-neves bevásárlóközpontjaival fog foglalkozni, melyet most is számos korabeli fényképpel és képeslappal fűszerezünk, hogy "könnyebben csússzon".

Centrum kerékpár, Camping táskarádió, import nylon harisnya és kimért kölnik széles választéka... Ez mindössze töredéke azoknak a termékeknek, melyeket a 70-es, 80-as évek legnagyobb áruházai kínáltak.

Mint minden nagyobb városban, így Kecskeméten is megtalálhatóak azok a már-már történelmi üzletházak, melyek államosítás során, szövetkezeti társulással, vagy egyéb módon jöttek létre.

 

Azok a 70-es évek... (A szerk. gyűjteményéből)

Kétrészes cikkünk első fejezetében a Centrum Áruház történetét ismerhetik meg Olvasóink, a kezdetektől napjainkig... Ki gondolná, hogy a népszerű üzletház (elődje) már 65 éve fogadta vásárlóit?

   Bóka Zsigmondtól az államosításig...

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az áruház 1983-ig a református templomhoz szervesen kapcsolódva, a Fodor Cukrászda és T-Mobile határolta bazársorban kapott helyet, egy időben alaposan átépítve...

Magát az eklektikus bazársort a református egyház építtette 1877-78-ban, Pártus Gyula tervei alapján. Számos helyiség mellett, itt működött például a képen is látható Bóka Zsigmond üzlete. (Képeslap a szerk. gyűjteményéből)

Az II. világháborút követően államosítások sora kezdődött, mely a bazársort sem hagyta érintetlenül. Az addig egymástól független magánkereskedők üzletei állami kézbe kerültek, azokat összevonták, a helyiségeket átalakították, így 1949. november 7-én megnyílt az első Állami Áruház. A "mindent egy helyen" üzlet hamar népszerűvé vált. Napra pontosan két év múlva ismét átadták a már kibővített és átépített épületet, mely egészen a 80-as évekig "tarkította" a főteret.

Az Állami Áruház 1963-ban (A szerkesztő a gyűjteményéből)

Annak ellenére, hogy az 1961-es városrendezési tervekben a komplett bazársor lebontása szerepelt, az épület (szerencsére) még ma is áll. A hely egyre népszerűbbé vált, hamar sokszorosára nőtt a forgalom, de terjeszkedni már nem volt lehetőség. Az eladótér növelése érdekében, több osztályon felhagytak a zárt pultrendszerrel és gyakorta modernizálták az épületet.

Az Országos Áruházi Vállalat 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet.

Hirdetések a Petőfi Népéből - 1968 (A szerk. gyűjteményéből)

Az évek során tovább bővültek a szolgáltatások. Többek között bevezették az ingyenes házhozszállítást, a konfekcióáru alakra igazítását, a divattanácsadást, vagy az autóhuzat- és függönyvarrást. Egy évben két alkalommal - az áruházat átrendezve - divatbemutatót is tartanak, hogy mindenki megismerhesse az akutális szezon újdonságait.

Sajdik karikatúra 1977-ből (A szerk. gyűjteményéből)

Akkori viszonylatokban országos szinten is érdekességnek számított, hogy az áruház összes dolgozójának háromnegyede nő, míg ugyanez az arány a vezetőségben is 100%. A vezetői tevékenységet a képen látható kártyanaptár is nagyon jól tükrözi...

   A Bádogdoboztól a Skáláig...

1983. december 2. egy fontos időpont az áruház történetében. Ekkor nyitja meg kapuit az új, 8000 négyzetméteres  Nagykőrösi utcai Centrum Áruház, mely vidéken az egyik legnagyobbnak számított. A főtéren nyomorgó áruház részére, Mészáros József építész egy hatalmas, a kor stílusának megfelelő, 3 szintes épületet tervezett. Az egykor két bejárattal is rendelkező áruház teljes egészében légkondícionált, mitöbb itt tanult meg a fél város mozgólépcsőzni... Az, hogy a színes fémlapokkal "díszített" épület mennyire nyerte el Olvasóink tetszését, kommentek formájában is elolvasnánk.

 Képeslapon az új kecskeméti Centrum - 1986 (A szerk. gyűjteményéből)

A 80-as évek "Malom Központja" megújult termékkínálattal, hatalmas alapterületen, új bőr és szőrme shoppal, fiatalok butikjával stb-stb. csábította el vetélytársai elől a vásárlókat.

Az ezredforduló előtt és után belső változások vihara érte az országos áruházláncot. 1997-től a Skála Coop Rt. vette át a vezetést, akik két évre rá összevonták a Centrum és Skála áruházakat. Mivel a profil szempontjából utóbbi mutatkozott erősebbnek, a 2000-es évek elején már csak a köznyelvben szerepelt a Centrum...

  A Skála 2003-ban (Képeslap a szerk. gyűjteményéből)

Pár év múlva ismét tulajdonosváltás történt, mely egyben a nagyobb áruházak arculatváltásával és nagyszabású ráncfelvarrásával járt. Ebből természetesen a kecskeméti áruház sem maradt ki, kisebb változásokat leszámítva ekkor nyerte el mai formáját az épület. Megjelent többek között az új Skála lógó és megnyílt a nagy népszerűségnek örvendő Kaiser's is.

   Óccó, óccó! Vagy mégse?

A történetnek még mindig nincs vége... Az évek során nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt korábban eltervezték. Az akkori cégvezetés 2006-ban annak a kft.-nek adta el 6 Skála áruházát (Újpest, Kecskemét, Pécs, Szeged, Eger, Miskolc) mely egyben a Malom Központ tulajdonosi érdekeltségébe is tartozik...

Ugyanebben az évben az áruház főbérlője egy kínai cég lett, mely valljuk be, a gyártás helyétől függetlenül általában jó minőségű termékeket kínált. Ezért is volt olyan népszerű, valószínűleg erre emlékszünk a legtöbben. Ennek ellenére az áruház jelenlegi tulajdonosa, a Skála-Centrum Kft. nem volt megelégedve a bérlővel és annak színvonalával, így 2010-ben a végkiárusítást követően távozott a kínai bérlő.

   Kísért a múlt...

Még abban az évben beharangozták:   Az új főbérlő a Centrum Exclusive Divatház Kft., vagyis az 5 vidéki áruházban újra megnyílik a Centrum!

Emellett a Kaiser's-ből  Spar City lett, megnyílt a második Jakó cukrászda (és étterem) van egy új pénzváltó, Takarékszövetkezet és virágbolt, végül kaptunk egy új szórakozóhelyet is.

Érdekesség, hogy a mostani főbérlő tuljadonosa egyben a Szentkirályi Ásványvíz Kft. vezetője.

Ráncfelvarrás harmadjára. (Kép forrása: baon.hu)

 

 

 

 

Kárpótolva a régi Centrum vásárlóit, mára visszakerült eredeti helyére a régi emblémára hajazó új lógó, ám hozzá kell tennünk, hogy ma ez az áruház már nem az az országos presztízsű Centrum, ami egykor volt...

 

Kerekes Gyula

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: építészet szocializmus főtér áruház

2 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Nagyapáink naplójából 5. - Palotás sugárút 2/2.

kecskemetblog 2011.08.06. 22:27

Az előző írásunkban részletesen megismerhettük a Rákóczi út kialakulását és annak épületeit, de a történetnek koránt sincs vége...

Cikkünk második felében a retro világába kalauzoljuk kitartó olvasóinkat! Hogyan profitálhatott Bud Spencer ökléből a környék? Mégis hová bújjunk, ha épp bombáznak? De vajon mitől sugárzik alattunk padló?

Mindez kiderül, ha elolvassák a cikket...

   Síppal, dobbal, kohósalakkal...

Lényeges változások a sugárút életében az 1950-es évektől kezdődtek. A szovjet mintára átvett sztahanovista munkaverseny keretében számos új, 3-4 szintes szocialista-realista stílusú bérház épült a környéken, mely alapjaiban változtatta meg a Rákóczi út arculatát.

Ezek voltak az első mai értelemben vett bérházak. Ami egy ilyen lakással járt: konyha, spájz, fürdő, 2-3 parkettás szoba, és mindezek alatt friss, rákkeltő kohósalak, amit jelen sorok írója is majd 20 évig taposott.

Új lakóépületek a Kurucz krt.- Rákóczi út sarkán 1958-ban.     (A szerkesztő gyűjteményéből)

A hidegháborús helyzetet nagyon jól tükrözi ezen házak egy-két sajátossága. A 60 cm vastag falazat mellett, mindegyik lépcsőház rendelkezik 1-2 hatalmas légópincével (légvédelmi óvóhellyel) amiket öntöttvas ajtókkal és ablakokkal lehet lezárni. A városban tartott légvédelmi gyakorlatok ideje alatt (egyik sziréna a Rákóczi út - Bethlen krt. sarkán) az itt lakóknak ezeket az óvóhelyeket kellett használniuk.


A 60-as évek elejére kirajzolódott Kecskeméten az első olyan városképi együttes, mely szakítva a mezővárosi múlttal, igazi nagyvárosi arculatot adott a környéknek.

A korzó fénykorában - 1972 (Újvári Lajos: Kecskemét)

Pár év leforgása alatt így sikerült életet lehelni az allé mindennapjaiba, ám önmagában a lakásépítési hullám és "emeletráépítési láz"  még nem jelent mindent.

   "A tranzisztor kor hajnalán..."

Az évek során a meglévő kevéske üzlet mellett számos más, kisebb-nagyobb és más-más funkciójú helyiség is nyílt, melyek szinte egybefüggő üzletsort alakítottak végig az úton. Különböző funkciójuk révén biztosították (egymásnak is) az állandó, reggeltől estig tartó forgalmat. Ekkortájt szó sem volt 3 Penny Marketről, városszéli multikról és többtucatnyi bevásárlóközpontról...

(Az egykori Pálma cukrászda... Forrás: panoramio.hu)   

Lényegében egyetlen nagyobb áruház, a kétszintes főtéri Állami Áruház volt. Érdekesség, hogy ez volt a Centrum elődje, de erről majd máskor... Képzeljünk el egy falusias kinézetű mezővárost és abban egy modern, városias sugárutat, végig olyan kirakatokkal, amelyet korábban legfeljebb csak Budapesten sétálva láthatott a vidéki ember.

 

Ezek az üzletek úgymond "szimbiózisban" éltek, jelenlétükkel nemcsak a saját, de környékbeli üzleteket is életben tartották... Példaként meg kell említenünk párat:

A beiskolázáshoz ott volt a 161. számú papír-írószer üzlet. A karácsonyi bevásárlással sem lehetett probléma, hiszen működött az Ajándékbolt, a Sportáruház és a Játékbolt is. Ha valaki megbetegedett a családban, akkor irány a szomszédos orvosi rendelő. Emellett találkozhattunk utazási irodával, az Állami Biztosítóval, de a népszerű sarki hentes és a Vadászbolt is jelentős forgalmat bonyolított és szerencsére bonyolít a mai napig is...

A vendéglátó egységek terén is hasonló volt a helyzet, hiszen a Dióhéj és a Hírös Étterem minden igényt kielégített. Mindkét étterem számos korabeli útikönyv ajánlatában szerepel.

 

Térképes képeslap 1983-ból (A szerkesztő gyűjteményéből.)

Emellett külön említésre méltó a Városi Mozi és a képeken is látható egykori Pálma cukrászda esete. Míg előbbi hatalmas forgalmat bonyolított, utóbbi ebből profitált. A délutáni és esti legújabb Piedone, vagy Csillagok Háborúja filmre (hosszas sorbanállás után!) jegyet váltók jelentős része a film előtt, vagy után szinte biztos betért a Pálmába, így végül mindenki jól járt.

                                                                                         A cukrászda belülről... (Forrás: panoramio.hu)

Ez a folyamat az 1960-as évektől egészen a 90-es évekig így ment.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hagyományos május elsejei felvonulás a sugárúton. A képen a Kecskeméti Konzervgyár munkatársai khmm éltetik a munka ünnepét... (A szerkesztő gyűjteményéből.)

   "Utca, utca, Bánat utca..."

A rendszerváltást követően több olyan üzlet és áruház is nyílt a városban, melyeket addig meglehet a Rákóczi úton látogattak, így a konkurencia megjelenésével és a vásárlók elcsábításával hamar csökkeni kezdett a forgalom. Erre tettek rá egy lapáttal a különböző hiper-szupermarketek is. Az évek során a legtöbb üzlet és vendéglátóegység bezárta kapuit, vagy helyüket olyan üzleteknek adták át melyek forgalma elenyésző. Próbálkozások persze voltak (lásd Tempo szupermarket, vagy a Szigma) de amint nem látható ezek sincsenek már sehol...

A környék ütőere, a Városi Mozi elavult, hiszen 1981 óta semmilyen komolyabb felújítást nem végeztek (leszámítva a   sztereo hangrendszert...), így a nézők hamar átpártoltak a városszéli multiplex moziba. A képzeletbeli i betű végére a mozi 1999-es bezárása tette fel a pontot. A Rákóczi út jelentős része egyelőre kihalt...

Vajon mit kapunk a revitalizáció után? Visszatérhet az élet a környékre?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legtöbb üzlet olyan sorsa jutott, mint a képen látható Pálma...

 

Kerekes Gyula

 

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: építészet szocializmus felújítás rákóczi városi mozi

Szólj hozzá!




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Nagyapáink naplójából 4. - Palotás sugárút 1/2.

kecskemetblog 2011.07.14. 22:38

Hosszas szünet és várakozás után örömmel jelenthetjük, hogy folytatjuk várostörténeti cikksorozatunkat!  A szerkesztőség garantálja, hogy olvasóink itt és hírportálunkon, a www.kecskemeten.hu oldalon továbbra is színvonalas és ritkán fellelhető helytörténeti anyagot láthatnak és olvashatnak!

Milyen egy mozgó színház? Hova akarják vinni a vasútállomást és vajon milyen tornyot tervezett nekünk a szecesszió mestere? Máris kiderül...

Történelmi visszatekintéseink negyedik részében a városfejlesztési aktualitásokhoz kapcsolódva a Rákóczi út történetét vesszük górcső alá, ezúttal két részben! Szokásunkhoz híven, most is egy kicsit másképp, mint mások...

   "Palotás sugárút"

Manapság a palota szó hallatára jóllehet Disney emblematikus kastélysziluettje jut eszünkbe, ám ez 100-120 éve Kecskeméten még nem így volt. A lakosság jelentős hányada földszintes, zárt lakóházakban élt, így a környezettől eltérő, gazdagon díszített, többszintes épületeket méltán nevezték palotáknak.                                  1908 körül (A szerkesztő gyűjteményéből)

A kiegyezést (1867) követő gyors gazdasági fejlődés, stabil anyagi háttér és az előrelátó városvezetés (köztük  Lestár Péter és Kada Elek polgármester) biztosította a több évtizedig tartó fejlődést, melynek eredménye - többek között - a mai formájában látható főtér, a Rákóczi út és annak palotái.

   Kellett ez nekünk?

A Temető-nagy utca a 19. század végén (Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét Anno)

De még mennyire! A sugárút helyén egykor két utca, a Temető-nagy és Temető-kis utca kacskaringózott, mely a nagy esők alkalmával térdig érő dagonyává, aszály idején sivataggá változott, így a vasútállomás és a piactér személy- és a teherforgalmát sokszor akadályozta. Lestár Péter polgármester (1880-1896) az akkori állomás bővítésének tárgyalása során, 1883-ban jelölte ki a két említett utca helyén a 42 méter széles és fél kilométer hosszú út nyomvonalát abbóli meggyőződéséből, hogy az új pályaudvar annak tengelyében lesz. Az impozáns látvány mellett, így egyenes út vezetett volna a vásártérről, illetve piactérről a pályaudvarra. A vasúttársaság végül csak kibővítette a vasútállomást és nem épített újat.

Lestár halála után Kada Elek   polgármester (1896-1913) folytatta elődje városépítő tevékenységét. A kivitelezés során így szükségessé vált a két utca által közrefogott 40 lakóház lebontása.

A munkálatokkal egy időben, 1902-re felépült Márkus Géza tervei alapján a város és egyben a Rákóczi út első bérháza, a szecessziós Cifrapalota. Sajnálatos módon az eredetileg saroktornyos, ennél is gazdagabban díszített épület terveit, pénzügyi gondok miatt át kellett dolgozni. Ennek eredményét láthatjuk ma is. Míg a földszinten különböző üzletek, addig az első emeleten a Kerekeskedelmi Kaszinó működött. A legfelsőbb szinten kaptak helyet a lakások, ezért is található az épületben két lépcsőház. (Képek a szerkesztő gyűjteményéből)

Az új, sárga keramit burkolattal ellátott, középen dupla fasoros sugárutat végül 1903-ban nyitották meg. A városvezetés többféle adó- és részletfizetési kedvezménnyel próbálta ösztönözni a beruházásokat, melynek meg is lett az eredménye; Wagner Gyula építész tervei alapján 1904-ben felépült az eklektikus, vagyis kevert stílusú, hatalmas, kétkupolás Törvényszéki palota, melyet hamarosan elkezdődő felújítása után ismét régi pompájában láthatunk.

(Képeslapok a szerkesztő gyűjteményéből)

Az építkezések nem álltak le. Még ugyanebben az évben megkezdte működését a Leszámítoló Bank, mely szervesen kapcsolódik a Zsinagóga épületéhez. Az épület részben ma is bankként funkcionál; itt fogadja ügyfeleit az UniCredit Bank egyik fiókja.

 

 

„Ez a kecskeméti Rákóczi út a legszebb útvonal az egész országban. Az ember megérzi, hogy alföld ez. Nagy városépítő volt, aki kiszabta. A puszták levegője, a rónák szele söpri. Itt nagyot lehet lélegezni.”

 

 Móricz Zsigmond

 

                                                                      A város okmányirodája, de az egykori Helvécia ÁG üzlete, a Hírös Étterem és borozó, valamint az MTA regionális központja valójában két, egymáshoz szervesen kapcsolódó gyönyörű, szecessziós épületben foglal helyet. Reméljük ezek restaurálása is hamarosan elkezdődik. Tervezői Jánszky Béla és Szivessy Tibor, illetve meg kell említeni Iványi Grünwald Béla nevét, kinek az sarki épületet egykor díszítő művészi freskói sajnos az évek során elpusztultak.  Az épületpár ünnepélyes átadása idején már itt működött a Gazdasági Egyesület és az Úri Kaszinó. Érdekesség, hogy ezen a helyen adta első vidéki koncertjét Bartók Béla, de Kosztolányi Dezső is tartott itt irodalmi előadást. A 70-es években itt kapott helyet a Hazafias Népfront elnöksége és a Megyei Művelődési Központ is.

   "Építessék mozgóképházat..."

1913 novemberében megnyitotta kapuit a vidék akkor (talán első?) és legnagyobb filmszínháza, a Városi Mozi. Az Ecker József tervezte neoklasszicista épületben élvezhették a kecskemétiek az újdonságnak számító, többfelvonásos némafilmeket. Érdekesség, hogy Sándor István polgármester (1913-1919) jóvoltából, a filléres moziból befolyt bevételekből tudták finanszírózni a Kecskeméti Athletikai Club első versenypályáját.

Vajon milyen filmeket nézhettek elődeink? Ezt most Olvasóink is szemügyre vehetik egy 1915-ös moziműsorból!

(Képek, újságcikkek a szerkesztő gyűjteményéből)

Az 1910-es évek végére gyakorlatilag beépült a sugárút szinte teljes déli oldala, ellenben a szemben lévő földszintes házsorok látványa miatt csak részben érvényesült a környék városias jellege. A további nagyszabású lakásépítésre még évtizedeket kellett várni. Többek között ezzel a témával fog folgalkozni a következő rész!

A hangosfilm ügye. Kecskeméti Közlöny 1930. március 11.

   "Madárka, madárka..."

Nem hagyhatunk szó nélkül egy-két fontosabb eseményt, így meg kell említenünk az 1909 nyarán, Kecskeméten megrendezett Országos Dalosversenyt. Az ünnepség idejére a Rákóczi úton felépült az úgynevezett dalcsarnok, melynek hatalmas méretét leginkább a képekkel tudjuk hangsúlyozni:

 

 

 

 

 

(Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno...)

  "Aranyos Eozin"

Kada Elek polgármesternek további tervei voltak a Rákóczi úttal. 1908-ban a városvezetés elhatározta, hogy saját vízművet építtet, ehhez ugye szükséges volt egy víztorony. Kada ezt a tornyot egyben a város díszítésére is szánta, így a tervezéssel a városháza építészét, Lechner Ödönt bízták meg.

(Forrás: Bács-Kiskun Megyei Levéltár)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Két grandiózus terv is született az új víztoronyra, ami szecessziós stílusával, monumentalitásával már-már a városházával vetekedett...

Olvasóink egy 52 méter magas vasbeton, eozinmázzal bevont boglyakupolás építményt képzeljenek el, melyet a Cifrapalotánál is több pirogránit lapburkolat díszített volna. A víztoronyhoz szervesen kapcsolódik egy Rákóczi-lovasszobor, mely talapzatával együtt 7 méter magasságban mutat a városközpont irányába.

A hatalmas költségekkel járó építkezést még tudta volna finanszírozni a város, ám az 1911  nyarán bekövetkezett földrengés és az első világháború pluszköltségei rengeteg pénzt emésztettek fel, így ezt a kis luxust sem engedhették már meg. 1913-ban először a víztornyot megálmodó Kada Elek polgármester, majd rá egy évre a tervező Lechner Ödön is elhunyt. A víztorony minden bizonnyal a város egyik jelképévé válhatott volna...

El tudnánk ezt ma képzelni tervezett helyén, a Rákóczi út vasútpark felőli végén?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyszabású rendezési terv a 2. vh. előtt (Entz-Genthon-Szappanos: Kecskemét)

A két világháború közötti időszakban a városvezetés ismét felkarolta a vasútállomás 40 éve megoldatlan átköltöztetését, így új rendezési terveket készítetett. A probléma részben az volt, hogy az átmenő forgalmat többnyire a Nagykőrösi utca bonyolította le, holott a Rákóczi út kellő kapacitással rendelkezett e feladat ellátására.

A sors iróniája, hogy ezeket a terveket a mai napig nem sikerült a gyakorlatba átvinni...  /Ám a mostani közlekedésfejlesztési projektek keretében több mint 100 év után szinte biztosra vehető, hogy felépül az új pályaudvar a Rákóczi út végén. A szerk./

Hamarosan folytatjuk...

Kerekes Gyula



Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:

Címkék: vasút építészet felújítás városi mozi

1 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

Teljes alkoholstop Kecskeméten

EXplorer 2010.06.24. 11:51

Városunk Közgyűlése ismét egy többek számára elfogadhatatlan döntést készül hozni: korlátoznák az éjjeli alkohol árusítást Kecskeméten. Természetesen a döntés mellett és ellen is lehet sok érvet felsorakoztatni, azonban az szinte biztos: a rendelet csupán csak tüneti kezelés, a valódi, régóta húzódó problémát nem oldja meg, miszerint nem megoldott a fiatalok helyzete Kecskeméten.

Facebookon gyülekeznek a rendelet ellenzői

A Facebookon egy csoport is alakult, amelynek a "Mentsük meg a Jokert a szeszrendelettel szemben!" nevet adták, a városközpont egyik legismertebb éjjel-nappali -és természetesen alkoholos italokat is árusító- boltjának neve után. Egyébként 1-2 nap alatt több, mint 310-en csatlakoztak a klubhoz. Az itteni közhangulatot talán az alábbi üzenőfal hozzászólás jellemzi a leginkább: "Egyre inkább nem tud meglepni ez a város. A legközelebbi rendelet az lesz, hogy kijárási tilalmat rendelnek el?". Node, lássuk a másik oldal véleményét is (az előterjesztésből idézünk).

Mit mond a városvezetés?

"A megvásárolt palackozott szeszesitalt a szórakozóhelyekre a vendégek nem vihetik be, ebből adódóan azt a közterületen fogyasztják el rövid idő alatt. Tekintettel arra, hogy ezek a „vándorló” társaságok több esetben a hangos zenétől átmenetileg megsüketülve, már bizonyos alkohol mennyiséget elfogyasztva érkeznek ezekhez az üzletekhez, sokszor rendbontást okoznak a város több pontján. A lépcsőházak, kapuk bejáratát mellékhelyiségként használják, az elfogyasztott italok üvegeit, dobozait eldobálják. Az ilyen üzlet környezetében élő lakosok folyamatosan szenvednek a közterületen alkoholt fogyasztó vásárlók éjszakai randalírozásaitól."

A rendelet

"A lakosok éjszakai nyugalmának biztosítása érdekében Kecskemét város teljes közigazgatási területén első lépésként javaslom az éjjeli órákban nyitvatartó üzletek palackozott szeszesital értékesítésének 22.00 óra utáni korlátozását helyi rendeletben. Az egység csak abban az esetben tarthatna nyitva éjszaka, ha az üzemeltető vállalná, hogy 22.00 óra és 6.00 óra közötti időtartamban nem forgalmaz palackozott szeszesitalt, erre a tényre jól látható helyen felhívja vásárlói figyelmét. A kereskedő erre vonatkozóan Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottsága felé írásban nyilatkozna. A rendelet nem terjedne ki a bevásárlóközpontokban üzemeltetett üzletekre, a hipermarketekre, a vendéglátó egységekre, valamint az alkalmi rendezvényekre és alkalmi vásárokra."

Egyébként plázákban, a főtéri rendezvényeken többek között lehet majd alkoholt vásárolni továbbra is, így főként a kis éjjel-nappali boltok (szám szerint 8) láthatják a kárát a rendeletnek.

A rendelet hatályba lépésének időpontjaként - tekintetbe véve az érintett üzletek számát, a szükséges felkészülési idő mértékét - 2010. augusztus 1-jét javaslom meghatározni. A rendelet szabályait a már működő üzletekre vonatkozóan is alkalmazni kell, mivel a jogalkotói szándék csak ily módon érvényesülhet megfelelően.

Városunkban egy 2009-es rendelet értelmében közterületen tilos alkoholt fogyasztani. Mostantól este 10-06 között vásárolni is.

A határozatot elfogadták: 2010. június 24. 11:48
Igen: 25  Nem: 0 Tartózkodott: 0 Nem szavazott: 8

A rendelet bővebb idézetei: Éjjel teljes alkoholstop lesz Kecskeméten

Ez ennyire kell(ett) Kecskemétnek:
szerintünk: (1/5)
szerintetek: (5/5)

Címkék: alkohol

2 komment




Ha van egy jó történeted a városról, hallottál valamit Kecskemétről, ne habozz, írd meg nekünk - névvel, vagy név nélkül: kecskemeten@ikecskemeten.hu

Ha nincs aktuális történeted, egy jó kommentnek mindig örülünk! :)

süti beállítások módosítása