Olvasónktól kaptuk a hírt, illetve az alábbi cikket, fogadjátok sok szeretettel.
Napjainkban méltatlanul kevés szó esik Kecskemét egyik legrégebbi temetőjéről, a Szentháromság temetőről.
Ezt a hiányt próbálom szerény eszközeimmel befoltozni, úgy hogy egy digitális kiállítást készítettem, amely a http://libstud.bibl.u-szeged.hu/~molnar címen elérhető el.
Az csupán a véletlen műve, hogy idén áprilisban volt a Szentháromság temető fennállásának 290 évfordulója.
A témaválasztás teljesen önkényes volt, nem kaptam felkérést az oldal elkészítésére. Az volt a célom, hogy a Szentháromság temető is „felkerüljön az intenetre”, hiszen véleményem szerint olyan kulturális értéket képvisel, amely megérdemli azt, hogy foglalkozzanak vele.
A temető története dióhéjban
A Szentháromság temető 1739 áprilisában nyílt meg a pestisjárvány miatt, az évszázadok során több alkalommal is bővítették, 1927-re érte el legnagyobb kiterjedését (ekkorra fejeződött be a betonoszlopos kerítés megépülése).
A temető lényegében már a húszas évekre körbeépült, a város 1929-es térképén már látszik a máriavárosi vasútvonal, azaz a további bővítés lehetetlenné vált.
Hatvanas évek elején a lakásépítési program miatt, a temető területe körülbelül felére csökken.
Szeretném megcáfolni azt a szóbeszédet, hogy a régi leninvárosi panelházakat (ld. a képen) szándékosan azért építették oda, hogy a temetőt tönkretegyék. A lakótelep keleti részét, a mai Szabó Kálmán utca környékét annak alacsony fekvése miatt temetkezési célra nem használták
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mátis Kálmán utca környékéről körülbelül 2500 sírt exhumáltak.
A temető lezárása után az „új” Köztemetőbe exhumálták a temetőben nyugvó híres kecskemétieket (többek között Katona József, Kada Elek, és Lestár Péter sírját), valamint 1985-ben az árpádvárosi víztorony építésekkor ismét csökkent a temető területe.
1989-ben volt felmérték a megyében található síremlékeket és emlékműveket, (ma ez az adatbázis a Katona József Megyei Könyvtár honlapján Történelmi és kegyeleti emlékhelyek lapon tekinthető meg). Dr. Mayer Antalné végzete a Szentháromság temető felmérését, körülbelül 60 sír került be az általa készített leltárba. Az elkészült digitális kiállítás is ezt a listát veszi alapul.
1998-ban Juhász István: Kecskemét város temetői című könyvében jelent meg az eddigi legteljesebb temetőtörténet.
Az ezredfordulót követően indult el a temető rekonstrukciója.
Érdekességek
A temető építészeti központja a kálvária, és annak közvetlen környéke. Itt helyezkednek el a legfontosabb síremlékek: Ferenczy Ida (Sissy társalkodónőjének mauzóleuma), a Farkas Kápolna, és a temető legnagyobb síremléke a Nemes Kovács család sírja is. A temetőbe látogató művészettörténészek szerint a kálvária környéke egy XIX század végi temető képét konzerválja.
Innen távolabbra esnek az első világháborús hősi parcellák, a sírszobor Imre Gábor kecskeméti szobrászművész alkotása. Ugyancsak az ő nevéhez köthető a Daróczy sírbolt angyalszobra is.
A Katona József Gimnázium előtt álló Mária szobrot megrendelő Csabay János sírja is a Szentháromság temetőben található.
A Szentháromság temető eredetileg két nagy kovácsoltvas kapuval rendelkezett az egyik, ma is megtalálható a Küküllő utcán. A másik eredetileg a mai Rávágy téren volt, és a Leninváros építésekkor bontották el. A kapu a MÉH-telepre került, onnan pedig a piarista rendházhoz. Ma a rendház Erdősi Imre utcai bejárata, illetve egy kisebb része a piac és a kollégium „kiskapujaként” üzemel.
Születőben a „kecskeméti Házsongárd”, avagy mi lesz veled Szentháromság temető?
Közelmúltban felújították az I. világháborús temetőt, és most újítják fel a Kálváriát is.
Becslések szerint körülbelül ugyanannyiba kerülne a temető kegyeleti parkká alakítása, mint az egész terület megtisztítása. Nemrégiben indult be a kálvária környékének műemléki védettség alá helyezése is.
Azt, hogy húsz év múlva mi lesz a temetővel, azt még senki sem tudja biztosan, de a kilátások biztatóak.
A weboldal készítőjéről
Könyvtár-informatikus hallgató vagyok Szegeden, és ez az oldal az én szakdolgozatom.
Félreértések elkerülése végett: nem állok közvetlen kapcsolatban sem a Római Katolikus Egyházzal, sem pedig a Városgazdálkodási Kft.-vel, tehát a temető jövőjével, illetve temetkezéssel kapcsolatos információkkal sajnos nem tudok szolgálni.
A weblap körülbelül egy éves munka gyümölcse, ha lesz rá lehetőségem 2 év múlva szeretném teljesen felújítani, a digitális kiállítás helyett inkább az adatbázis, esetleg a majdani „hivatalos lap” irányába elmozdulni.
Minden kedves érdeklődőnek hasznos böngészést kívánok!
Várom észrevételeiket akár a szentharomsag.temeto@gmail.com-ra, akár a fórumba, akár a kommentek közé!
Szólj hozzá Te is!