A mai napon részvettünk a volt KTE pályára tervezett EuroCenter lakossági fórumán. Részvett a tervező (Széll András), valamint a beruházó (Csillagh András), illetve a város polgármestere (Dr. Zombor Gábor) és a város lakosai.

A Kecskemét blogon röviden összefoglaljuk az elhangzott terveket és véleményeket, illletve Dr. Zombor Gábor polgármester úr véleményét is. Igyekeztünk a cikkben objektíven és tárgyilagosan leírni a történteket, állást nem kívánunk jelen cikk keretében foglalni.

Széll András, a tervező mutatja be a tervezett épületet

A tervező, Széll András (Oliver Sonnbichler tervezőiroda) prezentációja során bemutatta a látványterveket, valamint elmondta a tervezett célt: "egy objektumot szeretnének építeni, amelyet a lakosság igényel, elfogad és használ". E mondatra a későbbiekben még érdemes lesz emlékezni. (A tervezővel készített interjúnkat itt lehet elolvasni. Azonban előtte mindenképpen érdemes végigolvasni az előzményeket, itt, lejjebb.)
Ötvenhat kisebb üzlettel, illetve két nagy bevásárolótérrel (Interspar és egy meg nem nevezett elektronikai áruházzal), valamint 880 autós mélygarázzsal, összesen 28.000 négyzetméteren tervezik kialakítani a leendő bevásárlóközpontot.

A forgalom rendezés kapcsán elmondták, hogy a Rákóczi út – Kurucz krt. kereszteződését körforgalommá alakítanák, a Szolnoki úti aluljáróra még nincs konkrét terv. Kerékpárút kialakítását is tervezik, biciklitárolókkal.
A meglévő akácfákat a tervek szerint meghagynák, ahol csak lehetséges. A beszélgetés során ez úgy módosult, hogy törekednek arra, hogy maradjon akácfa a jelenlegi ültetésből. Illetve igyekeznek parkosítani is az épület előtt.
Kétségtelenül óriási előnye a központnak, hogy a busz és vonat állomás közelében van, de a főtérről is percek alatt megközelíthető.
A jelenleg a területen található víztornyot meghagynák, de a tervező mászó falat gondolt köréje.

Csillagh András, a beruházó képviseletében

A beruházó, Csillagh András (Magnum Hungaria Centrum Kft.) elmondta, hogy egy osztrák-magyar ingatlanfejlesztő társaság építteti az áruházat, a beruházás finanszírozásával kapcsolatban aláírt szerződésekkel rendelkeznek a bankkal. Külön kiemelte, hogy a hódmezővásárhelyi plázát is ők építették, minden gond nélkül. Ismertette a körülményeket is, miszerint korábban egy másik cég nyert a tenderen, de mivel az nem teljesítette a feltételeket, a város nyert a bíróságon, így "pottyant" az ölükbe, 2. helyezettként a lehetőség, amivel élni szeretnének.
A Budapesti Tervtanács elviekben jóváhagyta az építményt, de jogkörük nincs a döntés meghozatalára.

Ezek után a város polgárai mondhatták el véleményüket.
- A nyugdíjasok egyesülete részéről egyértelmű üzenet fogalmazódott meg, mely szerint nem illik a környezetéhez az építmény, ezért és sok más ok miatt sem támogatják.

Kis hijján teltház volt a városháza dísztermében

- Sikari Kovács Béla (a Lokalpatrióták elnöke) elmondta, hogy szerinte sem illik a környezetéhez, Kecskemét mezővárosi képéhez a tervezett építmény. Továbbá kifejtette, hogy egy Kecskemét városi ügyben ne a budapesti tanács mondjon véleményt a tervekről. Továbbá kérdezte, hogy hol maradnak a sport és szórakoztató funkciók a központból.
- Király úr a városszépítők nevében elmondta, hogy Kecskeméten a Rákóczi út a budapesti Andrássy útnak felel meg, ezért ennek az útnak a befejezése, a tervezett pláza helyszíne többet-jobbat érdemel. Feltette azt a kérdést is, hogy biztos-e, hogy ide feltétlen csak bevásárló funkciójú épület kell-e?
-Király László György szerint a beruházó kedves, jó szándékú, de fogalma sincs a kecskeméti viszonyokról. Vicces, poénos a mászófal a víztornyon, de az alföldi embereknek nem alapvető igényük a sziklára mászás, sokkal inkább valamilyen vízzel kapcsolatos funkciót tudna elképzelni oda. Szerinte egyáltalán nem kecskeméti az épület, illetve felhozta, hogy a már elbontott kaszinó épületét igen kár volt lerombolni a pláza kedvéért. Végezetül úgy összegezte mondandóját, hogy „nincs miért szeretni” az épületet.

- Újvári Ferenc nem érti az épület funkcióját, igénytelennek, fantáziátlannak találja a külső formáját. A beruházót véleménye szerint csakis a pénz vezérli: minél nagyobb területet szeretne beépíteni, minél olcsóbban. Jól meg kell gondolnunk, hogy a városból három hektárnyi területet mivel építünk be.
-A városi civil kerekasztal soros elnöke elmondta, hogy minden négyzetméternyi zöld területnek szerepe van a város életében. Ezzel összefüggésben óriási az épület alapterülete, a tetőre tervezett zöld rész nagyon kicsi. Tagoltabb, emberibb léptékű épületre lenne szükség.
- Egy Rákóczi úti lakost a megnövekedő forgalom, a károsanyag-kibocsátás aggasztja. Szerinte ezek nem megoldott kérdések. Jelenleg is óriási dugók vannak ezen a környéken. Őt a piros-kék szín kubista falra emlékezteti, nem érti, hogy mindez hogy illik Kecskemét szecessziós környezetébe. Szerinte az építészek nem ismerik a várost, körbe sem néztek, úgy tervezték ide ezt a monstrumot.

-Király Roland kecskeméti vállalkozó szerint üzletileg nincs végiggondolva a terv. Kérdésként feltette, hogy egyáltalán a város elbírja-e a sok üzletet, van-e fizetőképes kereslet és miből fognak megélni az üzleteket bérlők?
-A Kecskeméti Építészek Környezetvédelmi Egyesülete nevében felszólaló úr megköszönte a fórumot, de sajnálja az elbontott kaszinót, szerinte sem megfelelő az épület külseje, nincs tagoltsága, több kávézót és külső üzletet szeretne. Hiányolta a sport és szórakozási lehetőségeket.
- Szabó István, piarista tanár, volt igazgató nem fogadja el jelen formájában az épületet, felvetette, hogy a jelenlegi túlzsúfolt piacnak is lehetne itt helyet találni. Visszaemlékezésében elmondta, hogy több évtizeden át jelentős helyszíne volt a város sportéletének a terület.
- Egy lakberendező, térrendező hölgynek "sír a lelke" a tervek láttán, mivel ennek az épületnek nincsen lelke. A városból hiányoznak a sportolási, szórakozási lehetőséget, nincs hol töltekezni. Erre ez a beruházás sem ad választ. Véleménye szerint a külföldiek sem fognak kisétálni a főtérről a "dobozba".
- Végezetül többen is elmondták, hogy hiányoznak a sport és szórakoztató funkciók, a fiataloknak nincs helyük a városban és erre ez az épület sem ad válaszokat.

Mindezekre válaszol a tervező elmondta, hogy a terület eladásával a sport funkció megszűnt, a városnak kell gondoskodnia a sportolási lehetőségekről. Felvállalja, hogy nem fog 19-20. századi stílusú épületet tervezni, nem él a történelmi hagyományokkal, ő 21. századi építészeti elemekben, stílusokban gondolkodik. Továbbá véleménye szerint „jelentős távolságban vagyunk a történelmi városmagtól, ezért azzal nem is szeretnének konkurálni, annak elemeit felhasználni.”

Dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere elmondta, hogy három éve megy a kínlódás a területtel kapcsolatban. Véleménye szerint, amelyet a beruházóval is már megosztott korábban, ezt a beruházást a kecskemétiek nem fogják szeretni. Ugyanakkor nem szeretne pereskedni sem, minden szabályt igyekeznek betartani és a szerződésben foglaltak minden betűjét be fogják vasalni a befektetőkön. A városvezetés és a befektető között nincs jó viszony, ezért a befektető a budapesti tervtanácstól kért állásfoglalást, akik jóváhagyták a terveket, de ez nincs hatállyal a kecskeméti tanácsra. Elmondta, hogy a beruházó feladata a környezetvédelmi, kereskedelmi és közlekedési tanulmány elkészítése. Végezetül közölte, hogy amíg ő polgármester, addig nem támogatja az építményt a jelenlegi formájában és minden létező eszközt be fog vetni, hogy –ha már mindenképp be lesz építve a volt KTE pálya- a lehető legjobban jöjjön ki Kecskemét városa ebből az ügyből. Hatalmas vastaps kísérte a hallgatóság részéről Zombor úr összefoglalóját.