Kecskemét

2009-től a Benkó Zoltán Szabadidő parkban található, kecskeméti vízisí és wakeboard pályát új vezetés üzemelteti, akik maximális lelkesedéssel ugrottak neki a versenysportnak és az utánpótlás képzésnek.

A 2. helyezett kecskeméti Wakeboard csapat

"Teljes sikernek könyveltük el az idei Magyar Wakeboard Bajnokságot. Az alig 3 hónapja alakult kecskeméti WAKEPARK csapatunk második helyezést ért el a kábelpályák versenyében. A legtöbb dicséret az csapat edzőét Jelisztratov Szergejt illeti."

Bódy Szilvi díjat ad át

Gratulálunk mindenkinek, aki képviselte a WAKEPARK-ot.

A legfontosabb, hogy a jövő nemzedéke is bemutatkozott a versenyen. Fritz Botond remekült helytállt és 8 éves kora ellenére a legnagyobb ovációt ő kapta.

Gál Bálint az idei szezonban tanulta meg a trükkök zömét és máris dobogóra került. A szoros versenyben bronzérmet szerzett, de ez is több, mint amire számítottunk.

Varga Péter és Szerb Mátyás maximálisan a formájukon felül teljesítettek. Szinte a felnőtteket maghazudtoló, tudatos versenyzéssel  szép eredményt értek el.

Csontos Milán már WAKEPARK-osnak vallja magát, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Velencén nevelkedett. Milán új trükkökkel és egyedi kombókkal lepte meg a mezőnyt. Sajnos a hullámos víz nem kedvezett neki, de 3. és 5. helye így is kiváló eredmény.

Zarándy András a dobogó legfelső fokán

Zarándy András masters kategóriában a tapasztalt versenyzők között hozta el az arany érmet.

2009. július 25-én amerikai napot tartottak Kecskeméten a Kte pályán. A nap főeseménye egy amerikai football meccs volt, melyen a Kecskemét Goats és a Békéscsaba Raptors mérte össze tudását és erejét.

Az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a sport és ezáltal nagyobb figyelmet is kap. Rajongók és a sport űzőinek száma is rohamosan nő, ezt bizonyítja az is hogy egyre több városnak alakul saját amerikai foci csapata.

Nem sűrűn van lehetőség élőben amerikai football nézni, így kaptunk az alkalmon és kimentünk, és csináltunk pár fényképet is. A mérkőzést a főleg fiatalokból álló kecskeméti csapat nyerte.

A nyár közepében járunk – és ismét kedvelt kikapcsolódási célpont lett az Élményfürdő és Csúszdapark - az Uszodát viszont két hónapra kényszerűségből be kellett zárni, hiszen annyira leromlott már az állapota, hogy időlegesen komoly karbantartási munkálatokat kell végezni. Hamarosan azonban egy XXI. századi, a leghidegebb hónapokban is forró karibi hangulatot varázsló élményfürdő és egy nemzetközi rendezvények fogadására is kész versenyuszoda épül fel az Élményfürdő és Csúszdapark közvetlen szomszédságában - melynek látványterveit és leírását most - elsőként - közöljük honlapunkon.

A munkálatok koordinálása érdekében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a MAHÍD 2000 Zrt.-vel közösen vállalkozói fórumot rendezett az Erdei Ferenc Kulturális Központban. A fórumon a hamarosan felépülő Élményfürdő és Versenyuszodáról, és annak munkálatairól adott tájékoztatást a szép számmal összegyűlt érdeklődőknek dr. Zombor Gábor polgármester, Jánosi István, a Hírös Sport Nonprofit Kft. igazgatója, és a beruházó képviseletében Nagyné Vas Éva projektigazgató, Dávid Béla és Gál Csaba főmérnökök.

A MAHÍD 2000 Zrt. fővállalkozásában, az Alföld Oázisa Konzorcium kivitelezést végző tagjaként építi fel az új komplexumot - az alapozási és közműfejlesztési munkákon kívül viszont minden munkára alvállalkozói jelentkezéseket vár: így szerkezetépítési és építőmesteri, belsőépítészeti, épület- és vízgépészeti, épületvillamossági, valamint út és parkoló építési munkákra.

Manapság egyre több pletyka kering arról, hogy valójában mi is lesz a Kecskemét belvárosában fekvő La Fabrique/Dandy/Ritmo/Dog Club (mindenki úgy hívja, ahogy megszokta, vagy szereti) sorsával. Úgy érzem, hogy meg kell osztanom veletek ennek a helynek a történetét, hisz több mint 3 éve folyamatosan rendezek oda Autorun néven breakbeat és drum and bass esteket, így szívemen viselem a klub sorsát.

Kezdetek kezdetén Pikong néven működött, mely abban az időben kultikus hely volt a hírös városi fiatalok számára, de anyagi okok miatt a tulajdonosok megváltak tőle, és az újabb befektető egy zs-kategóriás diszkót csinált belőle, mely a Cool Café nevet kapta. Itt aztán volt minden, ami egy igazi falusi diszkóban, ám kultúrát, vagy értéket nyomokban sem véltünk felfedezni a susogós nadrágos, napbarnította törzsközönség által oly kedvelt helyen.

Hál'istennek ennek a korszaknak is vége szakadt. Kisebb szünet után újabb kézbe került a pince, melyen végre látszott, hogy hozzáértő és gondoskodó kezekre talált. A La Fabrique névre keresztelt hely (sokak szerint a londoni Fabric majmolása volt a név) az igényesebb elektronikus zenei estek mellett sok koncertnek is teret adott. Ez a koncepció mindaddig sikeresen üzemelt, míg a pénzember és a programszervező (akiket egyébként rokoni szál fűz egymáshoz) össze nem vesztek. Eztán hanyatlásnak indult, boldog boldogtalan szervezhetett oda azt, amit csak akart, egyszóval teljesen kikerült a gyeplő a klubvezetés kezéből.

Az addig jól felépített reklám is a múlt homályába veszett, volt olyan buli, melyet a dátumot megelőzően három nappal kezdtek el szórni. Persze itt joggal vethető fel a kérdés, hogy maga a buliszervező miért nem cselekedett hamarabb, egyszerű a válasz: a pénzember ragaszkodott hozzá, hogy ő intézze ezeket a dolgokat. Mondanom sem kell, hogy ilyen hozzáállással nem lehetett életben tartani a plészt, így ez a bérlő is továbbállt.

De ez még semmi! Ezután kezdődtek az igazi bonyodalmak. Azt tudni kell, hogy az egész udvarnak (közismertebb nevén Amfora udvar) egy tulajdonosa van, aki bérbe adja az udvart és az épület különböző részeit. A bérlő azóta is ugyanaz a Kft., mely szintén bérbe adja további személyeknek, cégeknek a helységeket. Ez a bizonyos cég csinálja már jópár éve a billiárd szalont a fenti épületben, a klubot mikor kinek kénye-kedve szerint kiadja, de voltak periódusok mikor saját kézben tartották, és üzemeltették. Visszatérve a tényekhez, miután a La Fabrique is csődbe ment, kiadták egy házaspárnak a helyet, akiknek kb. annyi közük volt a vendéglátáshoz, mint nekem a kvantumfizikához. Ez a féléves szakasz azért volt "jelentős", mert szerintem annál rosszabbul a hely sosem működött: irreális bérleti díjat kértek a buliszervezőktől, a bulihoz semmilyen formában nem járultak hozzá, sőt inkább úgy fogalmaznék, hogy lesz*rták az egészet, és természetesen mindenkinél okosabbnak hitték magukat. A nagyképűség és a dilettancia hamar bukásra ítélte őket. Szerencsére.

Folytatódott a hely körüli huza-vona keresték az újabb bérlőt, és mivel senki nem jelentkezett, így az elsődleges bérlő - aki a billiárd szalont is üzemelteti - kitalálta, hogy egy "neves" helyi rádióssal felfuttatja a helyet. Az ötlet olyan jónak bizonyult, hogy durván két hónap után el is váltak útjaik, és egy új üzletvezetőt neveztek ki a brancsból, akivel ugyan lehetett tárgyalni, de a felsőbbrendűség az ő személyét is hűen jellemezte. Ez az éra is bukásra ítéltetett, majd jött a főbérlő unokaöccse. Az emberrel semmi gond nincs egyébként, de ő sem érezte, hogy hogyan kéne ebből klubból a város legjobb helyét megcsinálni. A helyszín ugyanis némi anyagi ráfordítással és reklámmal a térség egyik legjobb klubja lehetne. Kilátástalanság, posvány, közöny. Ezekkel a szavakkal írhatnám azt a bő félévet, mely következett a pince életében.

Felbukkant aztán mindenidők legmagabiztosabb gitárosa, aki kifundálta, hogy az ő bő haveri társaságának egy elitklubot fog kialakítani Ritmo Café & Club néven. A megbeszéléseink során már előre jeleztem neki, hogy ez a terv nem lesz hosszú életű, de ő ragaszkodott elképzeléseihez. Ekkor a mi bulijainkat is lekorlátozta, kéthavonta egyszer fért bele a mi estünk a terveibe. Látta aztán, hogy csak a mi bulijaink iránt van érdeklődés, ez mozgatja meg a leginkább az embereket, így gyors kapálózásba kezdett, végül visszatértünk a havi egy Autorun estre. Ez utóbbi szűk félév egyébként pöpecül működött, bár anyagiakban itt is ment a sumákolás, illetve a reklám hiánya, de még mindig korrektebb volt, mint az előző érák. Sokkal jobb ötletei is voltak a programok terén: többek közt a Dumaszínházat is ők hozták el első ízben Kecskemétre. Az sem elhanyagolandó, hogy végre valaki költött a helyre, kifestették, berendezték, kicsit puccosabbá varázsolták a helyet, melyet nem feltétlenül így kellett volna véghezvinni, de legalább valaki elkezdett valamit!

Szegény embert az ág is húzza, bár őt inkább a főbérlő. Emberünket több millió befektetése után egyik napról a másikra kidobták, mégpedig úgy, hogy ment volna nyitni és le volt cserélve a zár. Mondvacsinált indokokkal kirúgták, most futhat a pénze után. Úgy érzem itt történt a legnagyobb törés.

Napjainkban szintén egy rádiós ember vette kezébe a dolgokat, aki "újításaival" teljesen szétbarmolta az elmúlt félév munkáját. És most tessék figyelni: Dog Club! Egy hely, ahova kutyával is lehet menni. Én szeretem a blökiket, de azért mindennek megvan a maga helye. Az ÁNTSZ-nek is lesz ehhez egy-két szava szerintem... Szóval most itt tartunk, és szilárd meggyőződésem, hogy mi ide nem fogunk már több bulit szervezni, mivel az új értesülések szerint az ingatlan tulajdonosa kínaiaknak fogja eladni, hogy aztán egy újabb ázsia center létesüljön.

Nos röviden ennyi a Kápolna utca 3. alatti hely története. Lehet nézelődni nem létező klubok után. Irány a Bling, vagy a Passion ?! Kizárt!

Írta Komix a Tompa blogra.

1911. július 9. Ezen a napon katasztrofális földrengés sújtotta Kecskemétet, mely végett vetett az "Aranykor"-nak. Emelett sok-sok évre meghatározta a város jövőjét, véget ért a látványos fejlődés. Következő cikkünk erről a történelmi eseményről számol be.

A zsinagóga félrebillent hagymakupolája a földrengés után

"Ninive képét mutatja minden."

Hajnali 2 órakor rettentes érzésre riadt fel a város lakossága. Néhány ember még a ruháját is maga mögött hagyva szaladt ki az utcára, mely egyszerre teli lett sápadt, kétségbe esett emberekkel.

A várost egy tektonikus, (nagy kiterjedésű, sokszor kiszámíthatatlan) 20-25 másodpercig tartó földrengés rázta meg, melynek ereje szüntelenül nagy volt. A rengés iránya pedig állandóan változott, pontosan emiatt volt akkora pusztítással. A földrengést Győrben, Szegeden, de még Temesváron is érzékelték, ám az epicentrum Kecskeméten határában volt...

A csodával határos módon haláleset nem történt, mindenki túlélte a történteket, persze sérülések azért akadtak.

Az anyagi kár aznap felbecsülhetetlen volt, nem maradt a városban teljesen ép ház, egy sem volt amelyet kisebb-nagyobb sérülés ne ért volna. Az utcák telis tele voltak törmelékkel, ledőlt kéményekkel.

"Egy cseréphalmaz ma Kecskeméten minden háztartás"

Az éjszakai nagy földrengést 3-4 órakor még két kisebb utórengés követte, de ezek erejüknél fogva már nem tettek kárt semmiben. Az utcákon tolongott a nép, senki nem mert bemenni lakásába, további rengésektől tartva.

A városban az evangélikus templom kivételével mindegyiket bezárták, mert  szinte az összes életveszélyessé vált, illetve harangozni is csak egy helyen lehetett; a református templomban. A nagytemplomi vasárnapi istentiszteleteket a Szentháromság temetőben, míg a reformátusok felváltva tartották istentiszteleteiket az evangélikusokkal az ő templomukban.

A képen látható asszonyok és gyerekek is az "utcára" kényszerültek, ahol korábban voltak, a város árváháza most életveszélyessé vált.

A város lakosságának zöme katonai sátrakba kényszerült, melyek szerte a városban megtalálhatóak voltak.

Az akkor 15 éves Városházában kiszámíthatatlan a földrengés okozta kár. A díszterem mennyezetét a fölötte lévő kémény bezúzta, így a gyönyörű mennyezet egy része leszakadt, por borított be mindent. Egy másik kémény az udvarba zuhant, továbbá leszakadt körülbelül 6 méter párkányzat is. Szerencsére a díszterm gyönyörű freskóinak és a hatalmas bronzcsillárnak nem esett baja.           A sérült Városháza a belső udvar felől.   A földrengés több középületben is jelentős kárt tett. Az épülő Jogakadémia (Refi) építése jelentősen lelassult, a szintén épülő felállványozott katolikus bérház (Lordok Háza helyén) pár fala ledőlt, Iványi Grünwald Béla művészi freskói megsérültek, az állványzat egy része leomlott. A Városi Múzeum egyik kiállítótermében "térdig mászkálhatott" az ember az összetört ősrégi úrnákban és vázákban.

Megnyílott a föld

A földrengés következtében a város határában a nyíri erdő mellett egy árok keletkezett, melyből a földrengés során 50-60 kg kék színű homok került a felszínre 5-6 méter mélységből.

 Megindult a segélyakció...

Amint a környező városok és Budapest is értesült a kecskeméti eseményekről, onnantól fogva állandó tájékoztatást kértek a várostól, egy esetleges nagyobb földrengéstől félve. Pár nap múlva a várost ellepték a világ minden pontjáról érkezett újságírók. Érkeztek a fővárosból, Bécsből, Berlinből, Londonból, Párizsból, New Yorkból és sok más hazai városból is.

A Városháza egyik belső udvara kitámasztva.

Emelett több szomszédos és más távolabbi város is, szállásadói, anyagi és élelmi segítségét is felajánlotta a város fedél nélkül maradt emberei és a városvezetés számára. Érkezett segély magánszemélyektől, bankoktól, és még sok más helyről. A segítségnyújtó városok között kiemelhetjük Szegedet, Kiskunfélegyházát, Kolozsvárt és Debrecent. A Honvédség rengeteg katonát küldött akik a romok eltávolításában segítkeztek. A Városháza tervezője, Lechner Ödön személyesen jött el Kecskemétre, hogy felügyelete alatt kezdődjenek meg a felújítások. Az anyagi károkat csak később tudták megállapítani. E szerint az összes földrengés okozta kár körülbelül 8 millió korona.

Khuen-Héderváry Károly akkori miniszterelnök is Kecskemétre látogatott, hogy felmérje a pusztulást. Kíséretével bejárta a lovassági és gyalogsági laktanyákat is. A kormány természetesen további anyagi támogatásban részesítette Kecskemétet.

A helyreállítások rengeteg pénzt és időt vettek igénybe, így a fejlődés hosszabb időre leállt, többek között ezért nem nyílt lehetősége a városnak egy többvonalas villamoshálózat kialakítására, ezért nem épült meg a Lechner-féle víztorony a Rákóczi út végére, nem valósult meg a Kád- és Gőzfürdő és nem került sor az Elmegyógyintézet felépítésére sem. Ezek után 1914-ben közbejött a I. világháború mely pontott tett arra a bizonyos "Aranykorra".

És a cikk végére 3 érdekes kép az egykori Zsinagógáról időrendi sorrendben: (1. hagymakupola a földrengés előtt, 2. kupola nélkül pár hétig, 3. lótuszbimbó kupola a helyreállítás után) és a 4. a cikk elején félrebillent kupolával :-)

Kerekes Gyula

Mint az köztudott, augusztus 19-23. között újra fogathajtó világbajnokságot rendeznek Kecskeméten. Ez alapvetően a város hírnevének és pénztárcájának jót tesz, de mégis sokan a pokolba kívánják a lovakat és a fogathajtókat, annak ellenére is, hogy a magyar lovas nép, és méltán lehetünk büszkék Lázár Vilmosra, Hódi Károlyra vagy Kecskeméti Zoltánra. Ráadásul ugye Overdose sikerei is újra népszerűvé tette a lovas sport szerelmeseit és talán a kevésbé érdeklődők is jobban odafigyelnek, elég ha az idén második alkalommal megrendezésre kerülő Nemzeti Vágta magas nézőszámát és TV képerőnyre kerülését látnunk. Nyugodtan mondhatjuk, tényleg újra büszke lovas nemzet vagyunk és ezt reméljük a VB-n is bebizonyítjuk.

Kecskemét büszke vidéki labdarúgó fellegvár is lehet, ha  még nem az. Az utóbbi 2 év álomszerűre sikeredett, NB2-es bajnoki cím után, 97 éves történetének első NB1-es idényében újoncként rögtön 5. helyen zárt a csapat. Idén akár előrébb is léphet a gárda, legalábbis az erősítések és az alapemberek megtartása mindenképpen bizakodásra ad okot.

Hogy mi a probléma és mi hozza össze a stoplikat és patákat? A helyszín. A Széktói Stadion gyepe. Az NB1 július 25-én veszi kezdetét, tehát már javában tartani fog a fogathajtó VB idején. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez az esemény alaposan tönkreteszi a gyepszőnyeget, persze régen ez nem sok embert izgatott, a foci finoman szólva gyenge volt, keményen foglmazva szinte nem is létezett a szó szoros értelmében, persze, hogy nem csinált ebből senki ügyet. Most azonban egy jó csapat van itt Kecskeméten, melynek legfőbb erénye a hazai pálya közönségszórakoztató játékkal, megalkuvást nem tűrő támadó focival bárki is legyen az ellenfél, legyen szó az Újpestről vagy a REAC-ról. Idegenben viszont nem ilyen jó a mérleg, a fogathajtó VB-nek köszönhetően viszont majd zsinórban 5 meccset kell idegenben játszania a csapatnak, ami sem a pályán, sem a pályán kívül tartózkodóknak nem lesz könnyű. Zalaegerszeg,Miskolc,Szombathely,Pápa és Kispest. Se nem könnyű, se nem közeli helyek. Szurkolói szemmel nézve nehéz meccsek, no meg a pénztárcának szinte megoldhatatlan.

Lehet azt mondani hogy elfogult vagyok, de véleményem szerint az a helyzet ami előállt csak Kecskemét hírnevét szolgálja, de nem a kecskemétiek érdekeit, ezt nyugodt szívvel mondhatom ,hiszen  az összes sportágat nézve vitathatatlanul a legsikresebb és legnépszerűbb sportággá vált a foci. Átlagban 3500-4000 néző van egy meccsen a rangadókon pedig teltház garantált.

Mi lett volna a megoldás? Nehéz választ adni, de talán a fogathajtó VB-t előbb is meg lehetett volna rendezni, vagy legalább valami kompromisszumosabb időpontot találni. Én elhiszem hogy ez pénzt jelent a városnak, az időpont majdnem minden szempontból tökéletes, borfesztivál lesz, hosszú hétvége lesz a nemzeti ünnep miatt, garantált hogy sok turista várható. De ez még azért nem fog boldoggá tenni egy szurkolót sem, amikor mondjuk a szezon elején esetleg nem jönnek az eredmények ,mert folymatosan idegenben játszunk.

Ettől függetlenül én sok sikert kívánok Lázár Vilmosnak és társainak a VB-re, Hajrá Magyarok! Viszont nagyon bízok benne, hogy komoly álmokat szövögető kecskeméti sportklubnak nem kell többet a város anyagi érdekeinek áldozatául esnie.

Hajrá KTE! Hajrá Lilák!

A cikket Nitro írta, a Tompa blogon.

Csörren a telefon. A túloldalon az Igazából apa stáb egy tagja kérdezi, hogy ráérnék-e szerda este 8-tól hajnali háromig egy kis statisztálkodásra. Rövid gondolkodás - a késői időpont miatt -, aztán határozott igen: vágjunk bele! "Laza elegancia", ami a ruházatot illeti, ebben kell megjelenni a forgatáson, a helyszín a Bozsó Gyűjtemény udvara - hallatszik az utasítás.

Pár órával este nyolc előtt jön az SMS, miszerint kis csúszás van, elég fél órával később érkezni. A megjelölt időpontra meg is érkeztem, már vannak ott többen is. A teherautókból a kipakolás zajlik épp, szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem lesz itt kezdés időben. Aztán az egyik reflektor kiveri a biztosítékot, elmegy az áram. Közben eszegetünk: pogácsa, kávé és Coca-Cola termékek állnak rendelkezésre szinte korlátlan mennyiségben. A szendvicsért és alkoholért már fizetni kell. Még egy jó ideig várunk-eszegetünk, aztán közlik: 1,5 óra múlva várnak vissza minket, ezen idő alatt Budapestről érkezik egy áramfejlesztő gépezet, ami majd megoldja a problémát.

Ekkor még nem voltunk a díszletben, de azért bekukucskáltunk az udvarra: lámpionok, kettes és négyes asztalok, evőeszközökkel, gyertyákkal. Az egész udvar hangulatvilágításban úszik. Szintetizátor és egyéb kellékek is előkerülnek. Megtudjuk, -talán nem is volt nehéz kitalálni-, egy elegáns éttermi jelent fog itt zajlani.

Többen hazamegyünk, majd 1,5 óra múlva vissza a forgatás helyszínére. Még mindig pakolászás, de legalább már beültetnek a díszletbe. Lányok-fiúk vegyesen, illetve párban. Először egyik helyre, aztán másikra, de végül csak kialakul, hogy ki mely asztalnál fogja képviselni a vendégeket az étteremben. Megérkeznek a főszereplők is, Kaszás Géza rendező csendben figyel.

Kis figyelmet és csendet kérek, forgatás kezdődik! Hang indul! Csapó! -hangzik fel a rég várt mondatsor. Kamarás Iván megérkezik az "étterembe", helyet foglal, majd ugyanez eljátszódik még párszor: több felvétel is készül egy-egy rövid jelenetről. A szituáció ugyanaz, csak nem Iván, hanem Kiss Diána Magdolnával, a másik főszereplővel: az étterembe belépve a pincér mutatja a foglalt asztal helyét. Az asztalnál aztán újabb pár perces jelent, több órán keresztül felvéve (más és más megvilágítás, kameraállás), majd újabb jelenetsor felvétele következik: tánc, majd drámai fordulat.

Hajnali 3 körül járunk, erősen lehűl az idő, a kis kávé melege nem segít, a behűtött kólát pedig kevesen választják. Talán valami meleg tea sokat dobna a helyzeten, de az nincs, helyette egy nagy kosárnyi kenyér-uborka-párizsi keveréke érkezik: azért összepakolva kialakul a szendvics forma is. Közben a forgatás sem áll le, a statisztákat ide-oda ültetik, vagy épp pihenni küldik, a kamera szögének megfelelően; néhányan kisebb szerepet kapnak: sétáljanak az asztalhoz, majd üljenek le. Az egész most este felvett jelent nem lehet több, mint 5-10 perc majd az egész filmben. Hajnali 4 körül jelzik, hogy vége a forgatásnak, mindenki aláírja a jelenléti ívet, fizetés, majd irány haza.

Többen elmondták egyébként, hogy már több jelenthez is visszahívták őket, de voltak olyan is, akiknek a ma esti volt az első szereplésük. Lényegében csak apró részleteket lehetett látni a készülő filmből. Nem egyszerű egy filmforgatás, egy megszólaló autóriasztó, egy köhintés, egy nem megfelelő hangsúly, gesztus miatt már indulhat is újra a felvétel. Aztán ugyanaz a jelenet többször eljátszásra kerül, hiszen másik kameraállásból is fel kell venni.

Kíváncsian várom, hogy bekerülök-e a legújabb magyar filmalkotás képkockái közé. Én mindent megtettem: hősiesen ültem a nekem kijelölt asztalnál, figyeltem, ahogy csepeg le a gyertyaviasz és csendben vártam: mikor hozzák ki elénk az éttermi menüt. Nem hozták.

A 2009. június 27-én Kecskemét közigazgatási területe felett végzett légi szúnyogirtás a főtéri Sörfesztivál résztvevői körében aggályokat ébresztett. Ezek eloszlatására az alábbi tájékoztatást adta Sipos László, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere.

A város területén végzett szúnyogirtások független entomológus (rovarbiológus) szakértő elrendelése alapján történnek, aki a biológiai állapotok ismeretében határozza meg ezek időintervallumát. A meghatározott időintervallumon belül a beavatkozás pontos időpontját több tényező befolyásolja. Ezek közül három különösen fontos.
Az egyik, a légköri viszonyok állapota (szél, csapadék stb.)
A másik az ún. méhkímélő technológia alkalmazása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ezekre a munkákra csak az esti órákban kerülhet sor, amikor a méhek már visszahúzódtak a kaptárakba. A felhasznált vegyszerek az Országos Tisztiorvosi Hivatal és a WHO által engedélyezett szigorúan ellenőrzött szerek, amelyek melegvérű élőlényekre (így az emberekre is) teljesen ártalmatlanok. A kiszórás olyan technológiával történik, amely során nem permetcseppek, hanem köd képződik, amely nem jut le a földfelszínre.
A harmadik tényező a repülési magasság megválasztása, amely minden esetben az esti órákban a magasabb légtérbe felszálló szúnyogfelhő magassági szintjéhez igazodik.
Ismerve a lakosság ilyen jellegű beavatkozásokkal kapcsolatos aggályait, a Szolgáltató a tömegrendezvények fölött történő átrepülés során (Főtér, strand stb.) megnyugtatásul a porlasztófejeket minden esetben lezárja, ugyanakkor a repülés beprogramozott útvonala repüléstechnikai okok miatt nem változtatható meg.
A fentiekben leírtakat a légi szolgáltató Szemp Air Kft. ügyvezetője 2009. június 30-án Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata számára büntetőjogi felelőssége tudatában megküldött jognyilatkozatába foglalta. A tevékenységgel kapcsolatos ügyiratok a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályán betekintésre rendelkezésre állnak.

kecskemet.hu alapján

A kutya az ember legjobb barátja, tartja a mondás. Ezt egyre több kecskeméti kutya gazdi támaszthatja alá, hiszen nagy az érdeklődés a különböző kutyás rendezvények iránt. Az elmúlt pár hónapban egymást érték a különböző kutyás találkozók, bemutatók, kutya szépségversenyek és örökbefogadó napok, amit a Mentsvár az állatokért alapítvány szervezett.

Legutóbbi rendezvényre, június 27-én én is ellátogattam Bonó kutyámmal. A Csalánosi erdőben sok kutya ás gazdi találkozhatott egymással. A négylábúk egymással játszottak és szaladgáltak, amíg gazdáik tapasztalatokat esetleg tanácsokat cseréltek egymással. A gyalogtúraként meghirdetett programon 5 fős csapatokkal lehetett nevezni. Az akadályok leküzdése és az erdő körbesétálását követően jöhetett egy kis flekken husis vacsora a gazdáknak, majd az eredményhirdetés. A nyeremények a blökik nagy boldogságára, finom konzervek és tápok voltak.

Vannak olyan rendezvények is, amik nem a kutyaimádóknak szólnak, hanem azoknak, akik még nem látják, hogy egy ilyen négylábú, csak egy kevés odafigyelésért és törődésért cserébe mennyire tud szeretni és ragaszkodni. Biztos emlékeztek még a kecskeméti gyereknapra, ahol nagy szerep jutott a kutyusoknak. A kecskeméti agility csapat akadály pályát állított fel a főtéren, ahol a gyerkőcök a kutyákkal versenyezhettek, hogy vajon melyikük megy gyorsabban végig a kúszócsöveken, a szlalom pályán vagy az ugratókon. Kihívás volt ez embernek, kutyának egyaránt. A verseny után pedig a Mentsvárból kihozott sok kiskutyus közül válogathattak a kedvencre vágyók.

A Mentsvár az állatokért alapítvány próbál megtenni annak érdekében mindent, hogy Kecskeméten minél több kutyus találjon szerető és gondoskodó gazdira és minél kevesebb váljon a meggondolatlan és szívtelen emberek áldozatává, kicsapott kóbor állattá.

UI: Értesüléseim szerint a közeljövőben megnyílik Kecskemét első dog café-ja, ahová a gazdák mellé a négylábúakat is várják.

Karácsonyi Gábor olvasónk küldte az alábbi cikket, mintegy reflektálva mintir "Az élet 60 négyzetméter alatt" c. írására, amelyben a falusias házak helyére kerülő panelekről értekezett. A cikkben először a panelekről általában lesz szó, aztán pedig a szerző rátér pár kecskeméti vonatkozásra is.

Prológus

Szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba a gyűlölt, megvetett házgyári technológiával épült panelházakkal kapcsolatban. Előre leszögezem, nem vagyok panelpárti, igyekszem objektív maradni.
Elemi tévedés hogy a lakótelep, vagy az iparosított technológiával készült lakóház szovjet találmány. Valójában nyugat-európából származik az tö-meges és gyors lakásépítés gondolata, ami már a huszadik század első harmadában foglalkoztatta az építészeket. A tömeges lakásépítésre való igényt az hirtelen népességrobbanás és a rohamos urbanizáció váltotta ki. A hagyományos építési rendszerekkel a növekvő mennyiségi igényt a 20. század közepére már nem lehetett kielégíteni, így kényszermegoldásként de megalapozott indokok miatt kezdődött el a iparosított technológiával készült lakótelepek építése.
Ami a legjobb: eredetileg a panelházak lapostetejét parkosították volna, kiküszöbölve a hőszigetelés és a páralecsapódás problémáit.

Nem minden panel ami annak látszik!

Legtöbbször nagyvonalúan legyintünk: ááá ez is panel! Noha hazánkban és Kecskeméten is többségben vannak az iparosított technológiával épült lakóházak között az ún. nagypanelos  épületek, szép számmal akad blokkos módszerrel készült épület is. Nem elhanyagolható ez az apró kis eltérés, mert más problémákat hordoznak a különböző rendszerek. Kecskeméten a Leninváros döntő többsége és a Széchenyiváros egy része is blokkos technológiával épült.
Akad viszont más technológia is, amely merőben más építésorganizációs elképzelést tükröznek. Ezek az ún. kúszózsalus toronyházak, amik egy hatalmas felfelé tolható zsaluval készültek.  A zsalu felfelé emelésével szinkronban folyamatosan betonozták az acélszerkezetet, ilyen módon tulajdonképpen egybefüggő vasbeton épületet kaptak a végén. Tudtommal Kecskeméten nem épült ilyen rendszerű ház.

Kecskemét belvárosát meghatározó szalagház egy részlete

A nagypanelos tömeges lakásépítés története itthon

A hazai tömeges lakásépítés története az ötvenes évekig nyúlik vissza. A második világháborút követően a lakásellátásban jelentős lemaradásunk keletkezett, melyet a meghirdetett lakásépítési programok sem tudtak orvosolni.
Az ötvenes évek a lakásállomány mennyiségi és minőségi elmaradottságának, valamint a lakásellátási zavarainak okai a következők voltak:
-    városokba áramló lakosság elhelyezésének problémái
-    háborút megelőző évtizedekből megmaradt alacsony színvonalú lakásállomány
-    a háború és az '56-os forradalom pusztítása
-    erőltetett iparosítás következtében lakásépítésire fordítható erőforrások hiánya
-    kedvezőtlen gazdasági folyamatok

A lakáshiány problémájának leküzdésére indított lakásfejlesztési programok célja minden család számára lakás biztosítása volt. Az első 15 éves lakásfejlesztési program 1960-tól 1975-ig tartott, majd korábbi tapasztalatokat figyelembe véve,  orvosolva a felmerülő műszaki hiányosságokat indult meg a második 15 éves lakásfejlesztési program.
A tömeges lakásépítés három ütemben valósult meg: a társadalmi igény megjelenése után új építészeti elméleteket alakítottak ki, majd az elmélet gyakorlati megvalósításához megteremtették a műszaki-technológiai, valamint az anyagi feltételeket. A felépítendő lakásmennyiség miatt a hagyományos építési módok nem voltak megfelelőek a nagyszabású programok végrehajtásához, alacsony termelékenységük miatt, míg a nagypanelos illetve a blokkos építési rendszerek gyors építést-termelést tettek lehetővé.
A külföldi példák, építési rendszerek tanulmányozása, valamint az előállítási rendszerük elemzése szovjet és dán(!) technológiák átvételéről döntöttek a szakemberek. A technológia kiválasztása után kezdődött meg a hazai gyártóbázis megszervezése: Budapesten, Győrött, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Veszprémben és Kecskeméten létesítettek házgyárat, míg Dunaújvárosban, Pécsett, Szekszárdon, Kaposváron, Békéscsabán és Szolnokon panelüzemet hoztak létre.
A panellakások építésének csúcsán egy év alatt 33 950 lakás épült szerte az országban. A technológia bevezetésétől 1980-al bezáróan több mint 300 000 lakás készült el, jelentős növelve a lakásállományt.

Végső számvetés

A panelos lakásépítési programok eredményeként elmondható, hogy a lakáshiány kielégítésére bevezetett építési rendszerek nem feletek meg a társadalmi igényeknek, sem mennyiségi, sem pedig minőségi tekintetben.
Bár sikerült mérsékelni a lakáshiány égető  problémáját, a minőségi lakáshiány nem szűnt meg. A panelos lakóépületek kivitelezési költségei a kapcsolódó egyéb költségek miatt magasabb volt, mint a hagyományos technológiával készült lakások esetén.
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ezek a lakások már összkomfortosak voltak. Nagyon sokan éltek még akkoriban is olyan körülmények között (még a városokban is), amelyhez képest a panellakás valódi minőségi ugrást jelentett.

Látkép a kecskeméti Széchenyi-városról

Kecskeméti vonatkozások

Kecskeméten csupán szovjet mintára készültek panelházak, dán építési módszerrel csak Budapesten húztak fel lakásokat. A kecskeméti házgyár a szovjet minta alapján 1975-ben kezdte meg a termelést. A nagyszámú lakás felépítését a város rohamos fejlődése és az ezzel járó gyors ütemű lakosságnövekedés indokolta. Hogy lássuk milyen mértékű volt ez a növe-kedés íme egy összehasonlítás:
1949 és 1988 között 56 228-ról 106 869-re nőtt a város népessége. A la-kosságnövekményből fakadó problémákat 1944 és 1989 között 28 195 lakás felépítésével igyekeztek orvosolni, ennek a mennyiségnek döntő hányadát az iparosított technológiával felhúzott lakóházak teszik ki.