Gilly Zsoltot (képünkön), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának természetismereti osztályvezetőjét, a Pro Natura Emlékplakettel kitüntetett természetvédőjét érte az a megtiszteltetés, hogy Akisino herceget és feleségét, Kiko hercegnét, valamint kíséretét a kecskeméti program után Bugacpusztára kísérte és ott mutatta be a Nemzeti Parkot számukra.

Interjúnkban többek között munkásságáról, a Nemzeti Parkról is kérdezzük, kitérünk arra is, hogy miért nem lehet a fülöpházi buckavidéken szánkózni, illetve természetesen a japán hercegi párról is faggatjuk Gilly Zsoltot.

- Zsolt, kérem meséljen magáról, hogyan került a Nemzeti Parkhoz? Gyermek kora óta vonzotta a természet szeretete, vagy később jött a felismerés, hogy ezen a területen szeretne dolgozni?
A családommal már kiskoromtól kezdve sokat kirándultunk, a nagyszüleim is falun laktak, így talán természetes közegem volt a természet. Mivel ez az érdeklődés később sem múlt el, biológia testnevelés szakos tanári diplomát szereztem. Olyan szerencsém volt, hogy minden tanári munkahelyemen taníthattam is a biológiát, és mivel az iskolák közelében volt tó, erdő, így természetes volt számomra, hogy amit lehet, azt élőben tanuljanak meg a gyerekek. Kecskemétre kerülve hét éven át dolgoztam egy olyan iskolában, ahol kiemelt szerepe volt a környezeti nevelésnek. Ezt ma ökoiskolának nevezik. Ekkor kerültem kapcsolatba a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, és így csábítottak át ide környezeti nevelőnek, amit már 16 éve főállásban végzek.

- Mi a feladata egy természetismereti osztályvezetőnek?
A nemzeti parkban folyó környezeti nevelés és a védett területek turizmusának szervezése. Természetesen ebben nagy segítséget adnak a jól felkészült kollegák is. A feladat igen változatos, hiszen a programok kitalálásától kezdve a megvalósításig minden a mi feladatunk. Készítünk kiállításokat, szervezünk táborokat, turistákat vezetünk, írunk kiadványokat, és tartunk erdei iskolai foglalkozásokat.

- A Föld napján Pro Natura emlékplakettel díjazták munkáját, amely a természetvédelem érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek részére adományozható kitüntetés. A díjat a fiatalok környezettudatos nevelésében való tevékenykedéséért kapta. Mióta fordít fokozott figyelmet a fiatalok környezettudatos nevelésére, ez miben nyilvánul meg leginkább?
Valahogy abban nőttem fel, hogy mindig figyeljek oda a környezetemre. A körülöttem levő dolgokra, emberekre. Mióta pedagógusként dolgozom fontosnak tartottam, hogy a környezetünkre figyeljenek tanítványaim. És vegyenek részt is a környezetük, pl. az iskolaudvar, a város, vagy saját maguk rendben tartásában.

- Több kecskeméti és környéki polgár népszerű szánkózó helye volt a fülöpházi buckavidék. Korábban csak az 52-es út (Kecskemétről érkezve) jobb oldalára voltak kitéve a természetvédelmi figyelmeztető táblák, pár éve azonban a másik oldalra is kikerültek a tiltó táblák. Mi áll a döntés hátterében?
A fülöpházi buckavidék sok évtizede kedvelt szánkózó helye a kecskemétieknek. Én is jártam oda már gyerekként is, amikor még nem is volt az nemzeti park. Ha nagy ritkán van hó, akkor egy-egy hétvégén nagyon sokan megjelennek itt. A rengeteg autó és szánkózó azonban sok kárt is okoz. Ottmaradnak a hulladékok, a törött szánkók, műanyag zsákok maradékai, amit a nemzeti park dolgozóinak kell eltakarítani. És sokszor a talajig leszánkózzák a felszínt, amit aztán tavasszal a gyomok lepnek el, pl. a parlagfű és társaik. Ezért volt kénytelen a nemzeti park tiltani s védett területen a szánkózást. Lehet, hogy nem ez a legjobb megoldás, de a védett terület megőrzése szempontjából ez tűnt a legmegfelelőbbnek.

Akisino japán herceg és kísérete, valamint dr. Zombor Gábor Kecskemét polgármestere

- A napokban volt vendége városunknak Akisino japán herceg és felesége, Kiko hercegné. Önt érte a megtiszteltetés, hogy találkozhatott velük, valamint bemutathatta a Pásztormúzeumot és az ősi magyar háziállatokat. Egyértelmű volt az igazgatóságon belül, hogy Ön vezeti körbe a keleti vendégeinket?
Mivel a nemzeti park igazgatójának más elfoglaltsága volt, ezért kollegáimmal kaptuk ezt a megtisztelő feladatot. Mivel tudtuk a hercegi pár érdeklődését, az állattenyésztő kollegákkal együtt kaptuk ezt a feladatot.

- Milyen nevezetességek kerültek bemutatásra? Mi alapján választották ki a helyszíneket?
A helyszínt már jó előre választotta a Japán Nagykövetség, figyelembe véve a herceg érdeklődését, aki jól képzett biológus. Nagyon érdeklődik a régi háziállatok iránt, és külön kérése volt, hogy szeretne magyar szürke marhákat és rackajuhokat látni, Ezt könnyű volt teljesíteni, hiszen a kiskunsági szürke marha tenyésztés központja a nemzeti park bugaci területe, és a Bugac Puszta Kft. racka juhokat és lovakat is tart a pusztán.

- Mit tapasztalt a hercegi pár kapcsán? Érdeklődőek voltak-e, esetleg tettek-e fel valamilyen érdekes kérdést?
A hercegi pár érdeklődését jelzi, hogy szigorú menetrendje szerint csak 20 percet töltött volna ezen a helyszínen, amiből végül 40 perc lett. A látogatás során végig jegyzetelt és fényképezett Akisino herceg, és sok kérdést is feltett. Nagyon érdekelték az állatokra akasztott kolompok, de kérdéseket tett fel a szürke marhák tenyésztésével és életmódjával kapcsolatban is.

- Megosztana-e blogunk olvasóival egy érdekes történetet, mozzanatot a látogatás kulisszatitkaiból?
Hatalmas volt a biztonsági készülődés. Tűzszerészek vizsgálták át a helyszínt, és sok testőr vigyázta a hercegi part. Mindenkinek, aki a fogadásán részt vett, le kellett adni a nevét a biztonsági embereknek. Nem igazán tudtuk, hogyan is kell majd viselkedni a hercegi párral. Aztán kiderült, hogy teljesen hétköznapi emberként, nagy érdeklődéssel fordultak felénk. Ha nem lett volna a nagy biztonsági készülődés, akkor nem is tudtuk volna, hogy ilyen magas rangú vendég látogatott a nemzeti parkba.

- Végezetül arra kérjük, írjon pár szót a blog olvasóinak a természetvédelem mai helyzetéről, illetve, hogy ön mely környezeti problémákra hívná fel leginkább a figyelmünket!
Magyarországon és szerte a világban egyre nagyobb problémát jelent az energia és az ivóvíz biztosítása mindenki számára. Ezt észre is vehetjük, hiszen egyre drágábban juthatunk hozzá. Egyre világosabb, hogy a környezetből származó források, a víz, az energia, a jó talaj és természetesen az emberi kapcsolatok felértékelődnek. Tehát nekünk úgy kell élni az életünket, hogy ezekkel ésszerűen gazdálkodjunk. És ha bárki végiggondolja a saját életmódját, akkor könnyen rájöhet arra is, hogy maga is tehet ezért sok mindent.

Köszönjük az interjút!

Háttér információk a hercegi párról

Akihito japán császár második szülött fia és felesége, Kiko hercegné Sólyom László köztársasági elnök meghívására, a magyar-japán jubileumi év - a diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulója - alkalmából, szombaton érkezik hazánkba. A hercegi párt Budapesten fogadja majd Bajnai Gordon, Szili Katalin és Demszky Gábor is.
Mivel a negyvenhárom éves herceg biológus, programjában számos, szakmájához köthető esemény is szerepel: Akisino ellátogat a Mezőgazdasági Múzeumba, a budapesti Állat- és Növénykertben és a Bugac Pusztán pedig megtekinti a magyar őshonos állatokat. A japán hercegi pár a Hősök terén megkoszorúzza a Magyar Hősök Emlékművét, ellátogat a Pető Intézetbe és a Budapesti Japán Iskolába, majd kedden továbbutaznak Bukarestbe, ahol befejezik a négy Duna-menti országot, Ausztriát, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát felölelő, kéthetes európai útjukat.
Akisino Fumihito herceg 1965-ben született Akihito, a jelenlegi japán császár és Micsiko császárné másodszülött fiaként, az akkori császár, Hirohito unokájaként. Gyerekkorában Ajának hívták, az egyetemen pedig jogot és biológiát hallgatott. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével, Kikóval, akinek az apja professzor volt az egyetemen. A pár 1990-ben házasodott össze, Kiko pedig az első nő, aki középosztálybeli családból került be a császári házba
Akisino a japán egyetem befejezése után Oxfordban tanult halbiológiát, majd később doktori disszertációját ornitológiából szerezte. Szereti a Beatlest és apjához hasonlóan a teniszt, a kalligráfiában is jeleskedik.
A hercegi párnak két lánya és egy fia van. A most két és fél éves Hiszahito születése nagy örömet okozott a császári családban, mert az uralkodói házban előtte negyven évig nem született fiú utód (és egyben határozatlan időre el is vetették a trón nőági örökléséről szóló elképzeléseket).